Gazos pálya: Huszti Szabolcs és a magyar labdarúgás leghíresebb levele
Rovatunkban a magyar futball olyan botrányos történeteit elevenítjük föl, amelyeket már benőtt a pályaszéli gaz. Elsőként jöjjön Huszti Szabolcs nagy port kavaró levele, amelyben részletesen kiteregette a magyar válogatott szennyesét.
Megjelent a Foci Java Magazin második számában.
2010. szeptember 7-én Magyarország 2-1-re megverte Moldovát a 2012-es Európa-bajnoki selejtező második fordulójában. Ekkor még semmi nem utalt arra, hogy két napra rá olyan történik, ami rávilágít, hogy (részben) mi állhat a magyar válogatott sikertelensége mögött. Huszti Szabolcs, aki korábban éveken keresztül alapembere volt a Bundesligában szereplő Hannovernek, szeptember kilencedikén lemondta a válogatottságot.
Mindezt azonban nem akárhogyan tette meg: egy sokat idézett nyílt levélben fogalmazta meg döntését, amely előre eltervezett volt, és nem határozott volna másképp akkor sem, ha az említett selejtezőn pályára lép Moldova ellen. „A [Anglia elleni – a szerk.] barátságos összecsapás után már jeleztem néhány társamnak, hogy nem szimpatikus nekem az a légkör, ami a csapat körül kialakult, a svédországi Eb-selejtező pedig végérvényesen rádöbbentett, nem tetszik az az út, amelyen járunk” – olvasható Huszti indoklásában.
Az már csak olaj volt a tűzre, hogy állítása szerint korábban Egervári Sándor szövetségi kapitány motiválatlansággal vádolta meg az egyik edzésen. Mint ismert, 2010 nyarán, a Wemleyben 2-1-re
elvesztett mérkőzésen ült először a válogatott kispadján Egervári, aki Erwin Koemant váltotta. Ezenkívül a Győri ETO egykori vezetőedzőjével még két mérkőzésen lépett pályára a nemzeti csapat (Svédország és Moldova ellen), ennyi is elég volt a Husztinak ahhoz, hogy azt mondja, elég volt.
A rutinos játékos főként azt kifogásolta a levelében, hogy a nemzetközileg is elismert légiósok, mint Hajnal Tamás (Bundesliga), Vanczák Vilmos (svájci első osztály) vagy saját maga (orosz Premier Liga), kevés lehetőséget kapnak a válogatottnál, „míg aki kezdő, ő sosem játszott külföldön, vagy még felnőtt meccse se nagyon van.” Huszti ezzel a kijelentésével minden bizonnyal Elek Ákosra, Lipták Zoltánra és Lázár Pálra gondolt – állítja a Player.hu cikke. Később egy az Origónak adott interjúban jobban kifejtette az álláspontját ezzel kapcsolatban. „Tétmeccsen én nem avattam volna három újoncot, inkább tapasztaltabb játékosokkal álltam volna fel, és úgy gondolom, nem ezért vannak külföldön ezek a játékosok, mert annyira rosszak lennének. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Elek és Lipták már a Svédország elleni fiaskó előtt magára ölthette a címeres mezt, de annyiban igazak Huszti szavai, hogy Lázárral együtt ez volt az első téttel bíró találkozójuk, ahol ráadásul mindannyian a kezdőcsapatban kaptak helyet.
A magyar légiós azonban egy másik bekezdésben leszögezte, nem kíván hazatérni csak azért, hogy „sztenderd válogatott lehessen”. „Alig vártam, hogy kikerüljek külföldre, és azt tanácsolom minden magyar focistának: amint lehetősége van, igazoljon ki, mert ég és föld a különbség a hazai és a külföldi labdarúgás között – írta a magyar középpályás.
– Én mindig híve voltam a pozitív hozzáállásnak, […] de ami most zajlik, annak köze nincs a realitáshoz. Az hülyítés. Az nevetséges.”
Ezt követően az 51-szeres magyar válogatott labdarúgó kitért arra a kettős mércére, amivel Egervári Sándor és az elődje, a holland Erwin Koeman munkáját értékelik. „Persze, tiszta sor, hogy egy külföldi trénernek nehezebb elfogadtatni magát egy idegen országban, de Erwin Koemant végig bírálták, most, hogy magyar edzőnk van, most aztán határtalan a türelem.” Huszti ezzel arra utalt, hogy például a holland szövetségi kapitány idején aratott albánok elleni vb-selejtezős győzelmeket és a svédek elleni idegenbeli vereséget negatívabban fogadta a közvélemény, mint azt, hogy Egervári Sándor irányítása alatt kikaptunk Svédországtól és megvertük Moldovát.
Ezenkívül az MLSZ következetlen bánásmódját is nehezményezte Gera Zoltánnal és saját magával szemben. Amikor a Zenit középpályása 2007-ben először kijelentette, hogy nem húzza föl többé a címeres mezt, az MLSZ-től héthónapos büntetést kapott, ellenben Gerát hasonló helyzetben maga a Szövetség hívta vissza, sőt, rögtön visszakapta a csapatkapitányi karszalagot, miután Juhász Rolandtól elvették azt. Tudni kell, Gera Zoltán még az utolsó, Dániával lejátszott 2010-es vébé-selejtező előtt veszett össze Koemannal, mert a szövetségi kapitány még a keretbe sem nevezte arra az összecsapásra. Válaszul a magyar légiós lemondta a válogatottságot. „Most még véletlenül sem Gerzson ellen szólok, átbeszéltem vele ezt a témát, pusztán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a válogatottnál jelenleg nem azonos a mérce” – fogalmazott Huszti egy interjúban.
Végül, de nem utolsó sorban arról a tényről is lerántotta a leplet a Zenit játékosa, hogy Mezey György, aki akkoriban a Videoton vezetőedzője volt, elérte, hogy számos játékosa is (több) szerepet kapjon meggypiros mezben. Az alábbi példa szerint Czvitkovics Péter is közéjük tartozott. „Azt is elmondtam Egervári Sándornak, hogy érdekesnek találom Mezey György szerepét. Amikor hazaértünk Stockholmból, gratulált a Vidi-játékosoknak, majd meglátta Czvitkovicsot, tőle azzal búcsúzott: »Magának majd a keddi meccs után« [Moldova ellen – a szerk.] – állt a levélben. – Aztán Peti valamiért kezdőként kapott helyet a gárdában úgy, hogy az azt megelőző két meccsen még a keretbe sem került.”
„[…] ráadásul úgy ítéltem meg, ha rávilágítok a csapat háza táján lévő problémákra, azzal a magyar futball ügyét is szolgálom” – zárult az ominózus írás.
Vegyes fogadtatás
Nem meglepő módon hosszúra nyúlt a közlemény utóélete, és természetesen az összes érintett reagált a kritikákra, nem is egyszer. „Szinte mindenben egyetértek Szabival” – mondta Juhász az Origónak, aki egyedüli játékosként fejezte ki egyetértését a nyilvánosság előtt. „[…] ha egy olyan játékos, akit ennyire foglalkoztat a válogatott, ilyeneket ír, annak oka kell, hogy legyen” – ezt már az NSO-nak nyilatkozta a belső védő. – Nem lepődöm meg a döntésén, régóta gondolkodott már ezen, a Moldova elleni mérkőzéstől függetlenül. Tisztelem az őszinteségét. […] nem szabad átsiklanunk a problémák felett, ahhoz, hogy javuljon a magyar labdarúgás, őszinte emberek kellenek.”
„Nem csak ő értett velem egyet, de csak ő állt ki mellettem – ezt már Huszti nyilatkozta ugyanannak a portálnak 2011 februárjában. – Ezért az ember abba is belegondol, hogy érdemes-e visszamenni egy olyan társaságba, ahol sokan mondják, hogy igazad van, de amikor meg kéne szólalni, akkor pedig nagy a csönd.”
A játékosok közül többek között Gera Zoltán és Hajnal Tamás szintén megszólalt a nyilvánosság előtt, ők sajnálatukat fejezték ki a történtek miatt, de véleményüket véka alá rejtették. Utóbbi sejtelmesen csak annyit mondott: „Én is szembesültem furcsa dolgokkal, de ezek talán magyarázhatók azzal, hogy az új csapat még kialakulófélben van.” Király Gábor szövetségi kapitány mellett foglalt állást, aki szerinte nem bántotta meg Husztit, valamint úgy érzi, hogy a levél elsősorban aligha a nemzeti tizenegyről, sokkal inkább a középpályás frusztráltságáról szólt.
Természetesen nem maradhatott el Egervári felelete sem, számára meglepő volt, ahogy Huszti határozott, aminek hátterében a futballista önteltségét vélte felfedezni. „A szakmai hiúság valószínűleg az egyik ok, mivel nem őt jelöltük a kezdőcsapatba az előző [Anglia és Moldova elleni – a szerk.] mérkőzéseken” – árulta el a kapitány.
Egervári az Origónak azt kifogásolta, hogy olyan dolgokat is megosztott a nyilvánossággal, amelyek csak kettőjükre tartoztak volna. „Sajnálatosnak tartom a közleményét, az én etikai normámba nem fér bele, hogy valaki egy négyszemközti beszélgetést egy harmadik féllel is megoszt.” A korábbi MTK-edző mindent megtett annak érdekében, hogy „tiszta vizet öntsön a pohárba”, és szerette volna személyesen rendezni a később botrányba torkollt ügyet, csakhogy
hiába hívta fel tízszer Husztit, egyszer sem vette föl.
„Pedig megbeszéltem volna vele, mire alapozza azokat az állításokat, amelyeket a levelében megfogalmazott” – nyilatkozta Egervári Sándor a Nemzeti Sportnak. Az 51-szeres magyar válogatott azzal felelt, hogy részéről lezártnak tekinti az eseményeket, hiszen egyszer már „kifejtette aggályait a kapitány úrnak.”
Ugyanakkor Huszti szempontjából itt nem volt vége a történetnek. „Következett a lejáratókampány, ami, nem tagadom, rosszulesett – tálalt ki az NSO hasábjain. – Megvertük San Marinót nyolc nullára, és már üzengettek is, hogy Egervári–Huszti tizenegy nulla. Némelyek még hazaárulónak is kikiáltottak. Később, amint kezdett rosszabbra fordulni a helyzet – mert időközben játszottunk a hollandokkal és a románokkal –, már jöttek azzal, hogy helyem lenne a keretben, mostanra meg eljutottunk odáig, hogy szinte megváltóként várnak.”
Vissza nem térő megváltó
Kisvártatva Huszti a 2012-13-as évadban ismét a Hannovert erősítette, ahol alapemberré vált, és 21 bajnokiján kilenc gólt és kilenc gólpasszt jegyeztek fel a neve mellé. Lehetett volna több is, ha a combizom-sérülése nem kényszeríti az oldalvonalon kívülre. Egy évvel később 30 alkalommal játszott a Bundesligában, elérte a tízgólos határt, nem mellesleg pedig nyolcszor készített elő.
Annak köszönhetően, hogy az egykori Ferencváros-játékos ilyen számokat produkált egy nemzetközi kupaporondra hajtó, topligás együttesben, egyre többen követelték vissza a válogatottba. Jóllehet a korszak egyik meghatározó légiósa éveken keresztül visszautasította annak lehetőségét, hogy bármikor is visszatérne a nemzeti tizenegybe. Ezt tette akkor, amikor Magyarország kijutott a 2016-os Európa-bajnokságra, de 2018-ban, a Videotonba való szerződésekor szintén cáfolt mindennemű feltételezést. Pintér Attila és Dárdai Pál egyaránt számolt volna vele meggypiros mezben, ám Huszti hajthatatlannak bizonyult. Akárcsak azzal kapcsolatban, hogy megbánta-e a levélben leírtakat.
„Vállalom a levél minden szavát, minden mondatát. Aki azt gondolja, hogy azért írtam meg a levelet, mert megsértődtem, hogy lecseréltek, nagyon téved. Ültem én a cserepadon a válogatottban akkor is, amikor Lothar Matthäus meg Erwin Koeman volt a kapitány. Én akkor is csak őszinte voltam, leírtam, ami foglalkoztatott” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek 2021-ben.
Szerző: Bózsik Tamás Pál – főszerkesztő
Megjelent a Foci Java Magazin második számában. A magazin megrendelhető a Foci Java Instagram-oldalán.
Forrás: NSO, Origo, Player, Magyar Nemzet, Vasárnapi Hírek, Bringahíradó, NSO/YouTube
