Fogadjunk, hogy nem leszel sportrabszolga! 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy minden sportért lelkesedő gyermek álma, hogy egy napon ő is profi atlétává váljon. Nos, Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában átlagemberek tucatjainak adatott meg, hogy pénzért, ráadásul közönség, így nyomás nélkül űzhesse kedvenc sportját. Igaz, közel sem ilyen rózsás a helyzetük – ez az illegális sportfogadófarmok világa.  

1xBet
(fotó: 1xBet)

Azóta, hogy 1996-ban egy Tottenham Hotspur–Hereford United labdarúgó-FA-kupa-mérkőzésre fogadtak először az interneten keresztül, a sport és az online fogadás fékezhetetlenül összefonódott. Sorra hálózták be a világot az újabb és újabb virtuális sportfogadó irodák, amelyek közül immáron bárki megtalálhatja a számára legkedvezőbb ajánlatokat nyújtó platformot. Csak a magyarországi piacvezető sportfogadó oldalon, a Tippmixprón 38 állandó sportág eseményeire tehetnek fel tétet a felhasználók. 

Aki szeretne teljes mértékben elhatárolódni a pályákon zajló hús-vér küzdelmektől, annak találták ki itthon a V-sportot. A Tippmix funkciója egy videójátékhoz hasonlít: a fogadni vágyók mesteréges intelligencia által irányított csapatok mérkőzésén tippelhetik meg az eredményt, miközben egy számítógépes animáción keresztül végigizgulhatják a történéseket, úgy, akár egy valódi sportközvetítést.  

Tőlünk keletre azonban itt sem álltak meg. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az ennél magasabb szint elérésében főszerepet játszott a Covid-19-világjárvány. Az 1xBet sportfogadással foglalkozó vállalat ekkor, a valódi sportesemények hiányában alakított ki egy illegális sportfogadó hálózatot Oroszországban, Fehéroroszországban, illetve Ukrajnában kibérelt pályákon és sportcsarnokokban. Ennek lényege, hogy egyszerre több száz helyszínen amatőr sportmérkőzéseket rendeztek, ahol átlagemberekből álló csapatok győzelmére lehetett fogadni. Sőt, a Josimar labdarúgással foglalkozó weblap és a Bellingcat nevű oknyomozó portál információi szerint olykor 14 éves gyermekek is részt vettek ezeken az összecsapásokon.  

A két weblap által készített képernyővideók mindegyike egyetlen kameraállásból mutatta a találkozókat, ami sokkal inkább hasonlít egy biztonsági kamera felvételére, mint egy sportközvetítésre. Tisztán kivehető, hogy az összecsapások megrendezésekor egyértelműen a költséghatékonyságot tartották szem előtt. Több, labdarúgásra kialakított kispálya is műfüves borítással rendelkezett, de minimális mennyiségű granulátummal volt ellátva, míg a kapukat könnyen elmozdította egy-egy lövés.

A krikett vagy a baseball esetében szintén szembetűnőnek bizonyult a játéktér rossz minősége. Arról nem is beszélve, hogy a különböző sportok pályái sem ugyanakkora méretűek voltak, az egyik jégkorongpálya pedig hatványozottan kisebb volt a hivatalos szabványhoz képest.  

1xBet
Brjanszkban gyerekek is játszottak egy kispályás összecsapáson – rájuk szintén lehetett fogadni (fotó: 1xBet)

Csakhogy a sportolók mentalitása árulta el a leginkább, hogy mennyire a spórolásra helyezte a hangsúlyt az 1xbet az illegális sportfarmok kiépítésekor. Több együttesen is látszódott a motiváció hiánya, a játékból fakadó élvezet, ami feltehetően az alacsony bérezésnek lehetett a következménye. Bár erre vonatkozó pontos adatokkal nem tudott számolni egyik nyomozást folytató portál sem, joggal merülhetett fel ennek a gyanúja, hiszen még az iskolaudvarokon is nagyítóval kell keresni az olyan gyerekeket, akik épp akaratukon kívül vesznek részt valamilyen labdajátékban. Márpedig itt éppen ez történt. 

Az pedig, ha a játékosokból csak úgy sugárzik az érdektelenség, felvet egy újabb kérdést, mégpedig azt, hogy mennyire voltak manipulálva ezek a teljesen amatőr mérkőzések. Megeshetett, hogy egyes eredmények és találkozók központilag voltak szabályozva, ami például élő fogadás esetén még jelentősebb bevételt jelenthetett volna a sportfogadócég számára. Arról, hogy ennek lehet-e a valóságalapja, az említett önkéntes nyomozások nem számoltak be, igaz, ha adódott is volna bármilyen ehhez fogható visszásság, nehezen derült volna ki. Se nézők, se szponzorok, se médiajelenlét, ellenben több száz helyszínen futó mérkőzések sorozata – ebből a szempontból szinte képtelen lett volna lebukni az 1xBet.  

1xBet
Jó oddszokat ad a floorball? (fotó: 1xBet)

Hazugság lenne azonban azt állítani, hogy nem közvetített a versenyszerű sporteseményt az 1xBet. Az Orosz Floorball-szövetség által megrendezett női bajnokság egyik összecsapására szintén fogadhattak az érdeklődők. A Bellingcat kiderítette, hogy a szövetség hivatalos weblapja szerint a játékosok átlagéletkora mindössze 16 esztendő volt. Emellett a sugárzott események között ugyancsak előfordult egy Student League elnevezésű amatőr kispályás labdarúgó-torna. Mindenesetre az eddigieknél is meglepőbb, hogy a háború sújtotta Ukrajna szintén otthont adott 1xBet-mérkőzéseknek: 2024-ben több kosárlabda-összecsapást tűzött műsorra a megosztó vállalat.  

Még mielőtt a kedves olvasó azt gondolná, hogy az orosz üzletemberek megtalálták a következő jelentős piaci rést a szerencsejátékban, Ismail Vali, az online sportfogadást figyelő Yield Sec vezérigazgatója egy interjúban tisztázta, hogy mi lehetett a valódi célja az 1xBetnek.  

„Nem tapasztalható jelentős forgalom ezeken az oldalakon, azt illetően, hogy mennyien ragadnak ott le valóban, és bonyolítanak le nagy mennyiségű tranzakciót – senki nem fogja 35 percen keresztül azt nézni, hogy ukrán gyerekek kosárlabdáznak, miközben fogad is arra – vélekedett Vali. – A nagy fogás abban rejlik, hogy ezzel csábítanak át egy plusz felhasználói kört az online kaszinóba, ami messze a legjelentősebb profitot termeli.” 

1xBet
(fotó: Liverpool, Daily Mail, Chelsea, Barcelona, PSG, Serie A)

Az illegális fogadófarm tökéletesen illeszkedik a kétes hírű 1xBet eddigi múltjába. A cég székhelye jelenleg hivatalosan Cipruson található, de korábban az oroszországi Brjanszk városában alapította Roman Semiokhin, Dimitri Kazori és Szergej Karshkov üzletember 2007-ben. Ugyanakkor nem kapott működési engedélyt a Szövetségi Adóhivataltól, és 2020-ra körözést adott ki az Állami Nyomozóbizottság a három tulajdonos ellen. Válaszul Semiokhin, Kazori és Karshkov a dél-európai törpeállamba menekítették a cégjüket, egyben pedig saját magukat is, hiszen akár hat évig terjedő szabadságvesztés is várhatott volna rájuk illegális sportfogadási tevékenység miatt.  

Ennek tetejébe az 1xBet nem riadt vissza a törvényellenes videókon, a felnőttfilmeken, illegális streamingweblapokon való hirdetéstől sem, valamint utánpótláskorúak labdarúgó-mérkőzéseire és kakasviadalokra is biztosítottak fogadási lehetőséget.  

Éppen ezért keltett hatalmas felháborodást világszerte, amikor kezdetben a Serie A-val, a La Ligával (olasz- és spanyol labdarúgó-bajnokság) és 2018-ban a Tottenham Hotspurrel kötött szponzori szerződéseket az orosz alapítású vállalat. 2019 nyarán a megállapodások sorát a Liverpoollal, a Chelsea-vel és a Barcelonával bővítette az 1xBet. Jóllehet az angol gárdákkal aláírt másodfokú egyezségek kérészéletűek voltak, hiszen az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottsága figyelmeztette ezeket a klubokat, hogy büntetést is kaphatnak az együttműködésért, mert egy olyan szerencsejátékkal foglalkozó céget reklámoznak, amelyet időközben letiltottak az állami szervek az Egyesült Királyságban. Ennek okai nem meglepő módon a sportfogadásokra vonatkozó jogsértések voltak.  

Leghamarabb a Tottenham lépett, majd a Chelsea és a Liverpool egyaránt visszakozott, és felbontotta az évenkénti 15 millió fontot hozó szerződését. Érdekesség azonban, hogy a katalánok kontraktusa életben maradt, sőt, 2024-es lejártát követően a vezetőség meg is hosszabbította azt egészen 2029-ig.  

Csakhogy nemcsak a futballt igyekezte meghódítani a nagyratörő szerencsejátékóriás. 2023-ban például az Ausztrál Krikett-szövetséggel kötött szponzori szerződést, de nem közvetlenül, hanem az 1xBat névre hallgató leányvállalaton keresztül.  

Hogy kapcsolódik az 1xBethez a katari világbajnokság? Mutatjuk! (fotó: Mohammed Dabbous/Anadolu Agency/Getty Images)

Noha fogalmi szempontból nem megfelelő a párhuzam, az orosz vállalkozás tevékenysége lényegében megegyezik a sportwashinggal. Ennek lényege, hogy olyan országok, mint az elmúlt években Katar, Szaúd-Arábia vagy Oroszország sportesemények megrendezésével próbáltak és próbálnak pozitív képet festeni az országukról a világ számára, elterelve a figyelmet a helybéli problémákról.  

Vállalati szinten hasonlónak tekinthető az 1xBet terve: miközben illegális tevékenységek tömkelegét folytatja, és szerez azokból bevételt, feltűnik az élsport legnagyobb csapatainak rivaldafényben tündöklő stadionjaiban, reklámtábláin, közösségi médiás bejegyzéseiben, reklámjaiban.  

Annak ellenére, hogy a jelentős szponzori megállapodásokkal az ellentmondásos tevékenységét is kitárta kicsit a világ felé, megérte a kockázatvállalás – akárcsak a fentebb említett országok esetében.  

Sőt, hiába tiltotta az 1xBet szerverét számos ország, abból sem szenvedett jelentős károkat. Folyamatosan változó linkekkel ugyanis mindig egy lépéssel a hatóságok előtt tudnak járni, így mindössze az éppen aktuális URL-címet szükséges eljuttatni a közönséghez. Ez a módszer egyébként egyáltalán nem újkeletű, ugyanis megannyi illegális sportfogadóoldal alkalmazza, illetve alkalmazta azt például Magyarországon az Unibet, amíg 2024 decemberében ki nem vonult a térségből.  

Összességében az 1xBet esete tökéletesen bemutatja azt, hogy a sportfogadás – annak minden nemkívánatos tevékenyégével együtt – elválaszthatatlan eleme lett a világ sportjának.  

Szerző: Bózsik Tamás Pál

Források: Search PartyBellingcatJosimarBarcelonaThe SunTribunaBoomThe Guardian The AthleticSports ProFooty HeadlinesFooty HeadlinesEuropean GamingRBC 

Ez a Foci Java, ahol részletes taktikai elemzéseket olvashatsz az elitbajnokságok meccseiről és a magyar érdekeltségű találkozókról. Külön cikksorozatban vesszük górcső alá az európai csoportkörbe jutó magyar csapatok játékát, mint például a Ferencváros 1995-96-os Bajnokok Ligájában alkalmazott taktikáját. A Foci Java a labdarúgás olyan háttértörténeteit is megvilágítja, amelyek már feledésbe merültek vagy sosem voltak reflektorfényben. A Foci Java külön küldetésének tekinti, hogy felkarolja a határon túli magyar labdarúgást, és beszámoljon a külhoni magyar csapatokat ért támadásokról. Minden szezon végén egy külön összefoglalóban mutatjuk be a DAC, a Révkomárom, az FK Csíkszereda, a Sepsi, a Topolya és a többi magyar együttes idényét Kárpát-medence-szerte.

További cikkeink