Hatéves késésből az innováció bölcsője – a statisztika használata a magyar sportban
Előszeretettel élnek azzal a közhellyel a szurkolók – legyen szó bármilyen sportágról –, hogy az edzői stáb nem készült föl az ellenfél játékából. Nos, ez egy jóideje elképzelhetetlenné vált a labdarúgásban, de egyre jelentősebb szerepet kap az ellenfél vagy a csapat saját játékának adatalapú elemzése a többi sportban is. Cikkünkben körbejárjuk, hogy a baseballból indult statisztikai forradalom ugyan késve ért el Magyarországra, de ma már a vízilabdában és a kézilabdában egyaránt jelen van – akár egy magyar cég által.
A cikk eredetileg a due.hu-n jelent meg.
A sport és az adatfelhasználás összefonódásának egyik kulcspillanata az észak-amerikai profi baseball-bajnokságban (MLB) szereplő Oakland Athletics 2002-es szezonjához kötődik. Billy Beane, a klub átlagos igazgatója elérte, hogy addig nem használt statisztikai módszerek segítségével olcsó, kiaknázatlan játékosokat igazolhatott az alacsony költségvetésű klub. Az új koncepció meghozta a gyümölcsét, és 103 győzelemmel az alapszakasz második helyén végzett az Athletics.
A rákövetkező évben megjelent a Moneyball című könyv, amely a papírformát innovatív módszerrel borító csapat történetét mutatta be. A Moneyball kifejezés azóta elterjedté vált, ami a sportban, legfőképpen a játékosok szerződtetéséhez felhasznált adatot jelenti. Megjelenésével háttérbe szorultak a korábbi, tapasztalatokon alapuló megfigyelések. Bár természetesen az edzők, szakemberek egyéni véleménye sem tűnt el a sportból, a számok alapján hitelesebben lehet egy sportoló teljesítményét értékelni.
Megérkeztünk – kis késéssel
A labdarúgásban már szintén évtizedek óta kielemzik az ellenfelek játékát, kezdetben kazettákról, DVD-kről, illetve a mérkőzések helyszíni megtekintésével készültek föl a soron következő együttesből. De az informatikai fejlődés itt is áttörést hozott: alapjaiban rázták meg a futballvilágot az olyan elemzőszoftverek, mint az Instat. A vállalat 2007-ben kezdte meg működését, és hamar topcsapatok sora, így például a Barcelona, a Bayern München, a Chelsea, a Valencia, a Roma, valamint a Lazio kezdte el alkalmazni.
Magyarországon mindössze 2013-ban terjedt el, miután a Magyar Labdarúgó-szövetség megvásárolta, és az NB I-es klubok rendelkezésére bocsátotta. A moszkvai alapítású cég a magyar labdarúgó-válogatott számára szintén készített elemzéseket, így többek között a hollandoktól elszenvedett 8–1-es vb-selejtezőt megelőzően is feltérképezte az ellenfelet. Bár akkor a sajtó és az internet népe gúnyolódott a szoftver hatékonyságán, már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez lesz a jövő.
Már nem idegen tőlünk az elemzés
Míg Kovács Istvánnak, az Instat magyarországi képviselőjének szavai szerint még volt olyan edzői stáb a 2012-13-as NB I-ben, amely egyáltalán nem nézett videókat az ellenfél játékáról, addig az idei mezőnyben már minden csapatban megtalálható legalább egy videóelemző. Sőt, a Ferencvárosnál és az Újpestnél többen is ebből a szerepkörből segítik a vezetőedző munkáját.
Újabb mérföldkőnek bizonyult a magyar fejlesztésű xfb Analytics Cube nevű felülete, amellyel hő-, lövés- és különböző térképeken, diagramokon ábrázolhatják csapatuk vagy az ellenfelük mutatóit az elemzők. Ezek elkészítésében szerepet játszik a Mesterséges Intelligencia és a Wyscout különböző statisztikái.
A Ferencváros, a Kecskeméti TE, illetve a Szeged–Csanád Grosics Akadémia egyaránt igénybe veszi a Cube szolgáltatásait, de a Magyar- és a Bolgár Labdarúgó-szövetséggel, illetve az őrvidéki Burgenland Akadémiával ugyancsak együttműködik a vállalat.
A magyar labdarúgó-válogatott szakmai stábjában helyet kapó Beregi István és Simon László videóelemző, illetve Kocsis Bence adatelemző számára tehát megkönnyíti a Cube az egy-egy mérkőzésre való felkészülést, illetve a hosszabbtávú képalkotást.
Kocsis a Pénzcentrumnak adott interjújában arra is rávilágított, hogy mi a két pozíció közti különbség.
„A videóelemzők meccseket, edzéseket, ellenfeleket néznek. Azt vizsgálják, hogyan helyezkednek a játékosok, milyen mintázatok vannak az ellenfél játékában, hol lehet őket megbontani, ki hajlamos hibázni, milyen edzésgyakorlat működött jól vagy kevésbé jól. Az adatelemzés más típusú kérdésekre ad választ (…) Persze a kettő összeér. Ha a videóelemző azt látja, hogy egy ellenfél bizonyos szituációkban sebezhető, akkor ezt érdemes adatokkal is alátámasztani. Vagy fordítva: ha az adat mutat egy tendenciát, akkor videón meg kell nézni, hogy mi van mögötte. Az adat nem helyettesíti a videót, és a videó sem helyettesíti az adatot. A kettő együtt működik jól. Egy mérkőzésen belül az adatok nagyon torzíthatnak, nagy bennük a zaj. Mi, adatelemzők inkább a nagyobb trendeket tudjuk jól azonosítani.”
Csinger Márk az idei szezonban sokat fejlődött labdával
Passzban és labdavezetésben is vertikálisabb lett, nagy szerepe van az ETO építkezésében, és több védelmi rendszerben is használható opció lehet 🇭🇺
Részletes elemzés itt 👉 https://t.co/2vY9iFz90U pic.twitter.com/jQRJdvqr4j
— Cube Football (@CubeFootballHQ) March 23, 2026
Nem utolsó sorban a vállalat igyekszik megváltoztatni mindazt, amit a magyar szurkolók gondoltak a taktikáról. Az M4 Sport weblapján és a Góóól 2 című műsorában rendszeresen szerepelnek a cég által biztosított grafikák, valamint térképek, ahogyan a Cube szakemberei szintén megszólalnak a magyar élvonal összecsapásaival kapcsolatban.
A tető és a víz sem lehet akadály
Ugyanakkor a futballhoz képest hazai viszonylatban jelentős lemaradásban van a kézilabda és a vízilabda. Azt, hogy előbbi esetében is a labdarúgáshoz hasonló GPS-alapú méréseket végezzenek a játékosok teljesítményéről, nehezítették a fedett létesítmények. Igaz, erre a sportmozgások követésére kifejlesztett Catapult idővel megoldást kínált, hiszen a kézilabdázók által viselt mellények méréseit nemcsak GPS-szel, hanem a csarnokokba telepített antennákkal szintén be lehet gyűjteni. Ezzel a rendszerrel a férfi NB I-en vitézkedő NEKA (Nemzeti Kézilabda Akadémia) például már a 2018-19-es szezonban élt, ahogyan a MOL-Pick Szeged egyaránt alkalmazza.
Később a Ferencváros női kézilabdacsapatánál szintén azon voltak, hogy lépést tartsanak a korral. Ennek érdekében a klub elnöke, Kubatov Gábor egy sokakat megdöbbentő döntést hozott: a 2022-23-as kiírás végén menesztette Elek Gábort a vezetőedzői posztról. Emögött az állt, hogy az FTC első embere szerint a kézilabdában is több hangsúlyt kell fektetni az adatokra, csakhogy a sikeredző inkább a saját szemének hitt, mintsem a statisztikáknak, így távozott.
Jóllehet a vízilabda esetében a vizes közeg még egy további akadályt jelentett a számok begyűjtéséhez, mint ahogyan arról az FTC férfi pólósainak korábbi vezetőedzője, Varga Zsolt beszélt a klubhonlapnak még 2020-ban. A szakember akkor elárulta, hogy már dolgoztak az ezt segítő szoftveren.
Emellett segítője és utódja, Nyéki Balázs 2023-ra egy digitális taktikai táblát fejlesztett ki Waterpolo PlayBook néven, amin az időkérések során hatékonyan adhat utasításokat a játékosainak. Korábban senki nem próbálkozott hasonlóval a vízilabdában, ennélfogva nem csoda, hogy a szoftver piacra dobását követően Németországból, Amerikából, Ausztráliából, Kanadából és Japánból egyaránt érdeklődtek iránta.
Összességében lassan minden sportág szerves részét képezik a fizikai állapotról, a mozgásról és a teljesítményről készített mérések. E területen pedig nemcsak, hogy felzárkózott, de egyes esetekben még az innováció bölcsőjének is mondhatta magát a magyar sport.
Szerző: Bózsik Tamás Pál
Kapcsolódó
Elemzés: Efraín Juárez eredményközpontú felfogása okozta az ETO vesztét – 2. rész
Elemzés: Efraín Juárez eredményközpontú felfogása okozta az ETO vesztét – 1. rész
Elemzés: kiszámíthatatlan elődöntősök a világbajnokságon
Forrás: xfb Analytics, Cube, Origo, HVG, Tifo Football, Britannica, fradi.hu, Cardioc, Cardioc 2, Cardioc 3, NEKA, The Water Polo Playbook, Pénzcentrum, Kubatov Gábor: Nem mondhatom el senkinek…
A cikk eredetileg a due.hu-n jelent meg.
