Öt hihetetlen történet az Óceániai Nemzetek Kupájáról
Mi történne, ha nyolc évig nem rendeznének Európa-bajnokságot? Elképzelhető lenne, hogy az Eb mezőnyének legértékesebb játékosa, Jude Bellingham esküvő miatt hiányozzon a tornáról? Megnyerhetné Magyarország vagy Csehország az európai kontinensviadalt? Nos, hasonló kaliberű eseményeket éltek át az óceániai futballszurkolók az elmúlt években – egyedülálló sztorikban természetesen a 2024-es Óceániai Nemzetek Kupája sem szűkölködött. A térség futballjának legemlékezetesebb pillanataiból válogattunk.
Mintha mi nyernénk az Eb-t…
A 2012-es OFC Nemzetek Kupája történelmi volt, ugyanis Tahiti lett az első Ausztrálián és Új-Zélandon kívüli nemzet, amely megnyerte a kontinensbajnokságot. Csak, hogy lehessen mihez viszonyítani, a Transfermarkt piaci értékei szerint az, hogy Tahiti diadalmaskodott 2012-ben arányosan olyan, mintha Magyarország vagy Csehország nyerte volna a 2024-es Eb-t.
Ennek köszönhetően megismerhette a világ Tahiti válogatottját, amely az OFC-térség legjobbjaként szerepelt a 2013-as Konföderációs Kupán. Sokak kedvence lett az a csapat, hiszen hiába voltak teljesen esélytelenek és kaptak 24 gólt a csoportmeccseken, becsülettel képviselték hazájukat. Ráadásul ezen a tornán mutatkozhatott be az egykori U21-es francia válogatott, Marama Vahirua a tahiti nemzeti színekben, aki ezzel az ország történetének legértékesebb válogatottja lett. A Monacónál is megfordult támadó bemutatkozó meccsén rögtön egy gólpasszal járult hozzá hazája első és egyetlen FIFA-tornán szerzett góljához. Hát nem csodálatos?!
De nem is az a legnagyobb szenzáció, hogy Tahiti eljutott az ÓNK-döntőbe, hanem sokkal inkább az, hogy nem Új-Zélanddal kellett megmérkőznie, Chris Woodékat ugyanis Új-Kaledónia tündérmesébe illő módon 2-0-val kiejtette az elődöntőben.
Amióta 2007-ben Ausztrália gyakorlatilag is kilépett az OFC-ből, a kontinensen egyeduralkodóvá váló Új-Zélandot csak kétszer tudta felülmúlni óceániai válogatott. Ezt a csodát korábban a Fidzsi-szigetek hajtotta végre, amikor a 2010-es vb-selejtező első körében szintén 2-0-ra győzött. A dolog pikantériája, hogy az egyik hősies siker két évvel azelőtt történt, hogy az All Whites veretlenül, három ponttal végezzen története második világbajnokságán, míg a másik meglepetésgyőzelem éppen két évvel utána. Bátran kijelenthető tehát, hogy az új-zélandi labdarúgás két legnagyobb fiaskója a nemzeti csapat legsikeresebb időszakában született. Hol máshol történne ilyen, mint Óceániában. Nehéz ennél a két mérkőzésnél váratlanabb eredményt találni a modern kori válogatottak történelmében.
Ausztrália-Olaszország világbajnoki csoportmérkőzés összefoglaló
Röpke nyolc év szünet, majd katari selejtező
Noha a koronavírus-járvány hatására minden nagyobb világeseményt és kontinensbajnokságot elhalasztottak, az ÓNK 2020-as kiírását egyenesen törölni kellett. Az indok egyszerű volt: közeledett a világbajnokság. „Nehéz lenne eltolni a tornát 2021-re, mert követjük a FIFA nemzetközi meccsnaptárát, és biztosítanunk kell, hogy a vb-selejtezők végére érjünk” – nyilatkozta az OFC kommunikációs vezetője a Football in Oceania-nak. Így történhetett meg, hogy 2016 után csak idén nyáron csaptak össze újból a földrész legjobbjai.
Csakhogy a selejtezők esetében is közbeszólt a világjárvány, illetve Óceánia sajátos földrajza. A szigetek még évekkel a járvány kitörését követően is szigorú utazási korlátozásokat tartottak életben, amik a selejtezők megrendezését szintén lehetetlenné tették. Végül 2022 márciusában, Katarban rendezték a kvalifikációs tornát, igaz, Tonga, Cook-szigetek és Vanuatu több játékosa koronavírus-fertőzött lett, emiatt mindhárom nemzet kénytelen volt visszalépni a sorozattól. A semleges helyszín ellenére sem zajlott tehát teljes létszámmal az óceániai selejtező.
Katarban érvényesült a papírforma, így Danny Hay fiai készülhettek az interkontinentális selejtezőre, amit viszont drámai körülmények között elbuktak Costa Ricával szemben.
Újabb sajnálatos visszalépő
A világjárvány már a múlté, az idén nyáron visszatérő kontinensviadalon mégsem szerepelt mind a nyolc csapat, mert Új-Kaledónia tíz nappal a nyitómeccs előtt lemondta a részvételt. A francia tengerentúli területnek számító államban tüntetésék zajlanak, ami már hét halálos áldozattal is járt. Ennek fényében az Új-Kaledóniai Labdarúgó-szövetség lehetetlennek nevezte, hogy elinduljanak az ÓNK-n. Dióhéjban az áll a őshonos lakosság felháborodása mögött, hogy Franciaország új választási rendszert vezetne be a szigeten, aminek értelmében a már tíz éve ott élő állampolgárok is kapnának választójogot. Az ő többségük pedig francia, ebből fakadóan Új-Kaledónia esetleges függetlenedésének esélye tovább csökkenne.
A 2016-os elődöntős helyett nem ugrott be más ország, így az A-csoport csak három félből állt.
„Éppen esküvőn vagyok, sajnos nem nyerhetem meg az ÓNK-t”
Chris Wood – Ausztrália kilépése óta – kérdés nélkül a legnagyobb sztárjátékos az óceániai labdarúgásban. Már a 2010-es világbajnokságon is pályára lépett csereként mindhárom összecsapáson, mindösszesen 19 évesen, azóta hetvenszer ölthette magára az All Whites dresszét. Klubszinten 227 Premier League-mérkőzés van a háta mögött, sőt, a Transfermarkt egykor 18 millió euróra becsülte a piaci értékét, amivel magasan ő tartja a rekordot az OFC-térségben. Ezek után magától értetődő, hogy mennyit csökken azzal a torna nívója, ha Wood nem játszik.
Márpedig a 2024-es ÓNK-n ez történt: a Nottingham Forest támadója éppen akkor kelt egybe párjával, amikor jelenése lett volna a kontinensbajnokságon. „Amikor lefoglaltam az esküvőmet, meggyőződtem arról, hogy az ne ütközzön a FIFA-versenynaptárral (ami június 3-tól 11-ig tart – a szerk.), nehogy ki kelljen hagynom egyetlen meccset is – sajnálkozott a hórihorgas center. – De az Óceániai Nemzetek Kupáját sajnos azon kívüli időszakra írták ki.”
Wood ugyanakkor a következő óceániai Óceániai Nemzetek Kupája idején már 36 éves lesz, így lehet, a 2016-os torna marad számára az utolsó.
A június 15-én kezdődő ÓNK-t viszont, alapemberének hiánya ellenére, Új-Zéland magabiztosan behúzta. Az már más kérdés, hogy kezdetben el sem akart indulni a hatszoros győztes…
Ausztrália után Új-Zéland is „kilép”
Igen, valóban felmerült az a gondolat az Új-Zélandi Labdarúgó-szövetség fejében, hogy ne induljon el a 2024-es ÓNK-n. Bár máshol elképzelhetetlen lenne, hogy a térség legerősebb válogatottja kijelentse, ő nem szeretne részt venni a kontinensviadalon, az új-zélandiak több érvet is felsorakoztattak. A Konföderációs Kupa 2017-es megszűnésével az Óceániai Nemzetek Kupája megnyerése – ami szinte borítékolható az All Whites számára – nem jár mással, „csak” dicsőséggel. Azon kívül, hogy a végső siker immáron nem párosul további nemzetközi mérkőzésekkel, az Olimpia ugyancsak szerepet játszott volna Új-Zéland esetleges visszalépében. „A júniusi hivatalos válogatott szünet (amit fentebb említettünk – a szerk.) nagyon fontos lenne számunkra, tekintve, hogy fiatal keretünk van, így nagy lesz átfedés az olimpiai és a nagyválogatott között” – latolgatta Andrew Pragnelli, a szövetség vezérigazgatója még 2023 decemberében. Ennek tetejébe a közvetlenül a felnőttek tornája után megrendezésre kerülő U19-es ÓNK tovább csökkentette volna az All Whites-válogatottak merítési lehetőségeit.
„Annak érdekében, hogy a legméltóbban tudjuk képviselni Óceániát, szükségünk van a júniusi FIFA-meccsnapokra, hogy felkészüljünk. Ráadásul a visszalépésünk nagy lehetőséggel szolgálna a többi óceániai nemzeti tizenegynek is” – zárta Pragnelli. Olyannyira komolyan gondolta mindezt a címvédő, hogy engedélyt kért az elképzelés magvalósításához Óceániai Labdarúgó-szövetségtől.
A történet következő eseményszála azonban az, hogy az OFC megtartotta a hivatalos sorsolást, a hatszoros bajnokkal a válogatottak között. Egyik szövetségtől sem találtunk közleményt a témában, valamint a hírt egyedüliként lehozó Stuff című internetes weboldal sem hozott nyilvánosságra további részleteket. Óceánia futballja már csak ilyen.
Szerző: Bózsik Tamás Pál – főszerkesztő
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon!
Kiemelt kép: OFC
Forrás: Stuff, Stuff, Stuff, Transfermarkt, Reuters, HVG, RNZ, FIFA, Friends of Football, OFC, OFC, Football Ocenia, Oceania Football Center, Origó
