Leicester City 2-2 Napoli: igazságos, élvezetes iksz

Különleges rangadókat, kuriózumnak számító meccseket hozunk el Meccsezés rovatunkban, most a az Európa-liga első fordulójának késő esti programjának főfogásáról, a Leicester City-Napoli meccsről készültünk átfogó beszámolóval -beleértve a két gárdát is. Két nagyon ellentétes játékstílussal, szurkolói balhékkal, egy klasszikus El-találkozóval lettünk gazdagabbak. Érdemes lesz velünk tartani.

Napoli
A pályán és a lelátón is forrtak az indulatok (fotó: Laurence Griffiths/Getty Images; Marc Atkins/Getty Images)

A szurkolók megadták az alaphangot

Az hagyján, hogy a találkozó közben is összebalhézott a Napoli és a Leicester szurkolótábora, de órákkal a kezdőrúgás előtt is voltak események. Az olaszok az utcán támadtak rá a Leicester-fanatikusokra; mondanánk, hogy nagyobb küzdelem zajlott a szurkolók közt, mint a meccsen, ám a pályán is igen nagy csata volt.

A napolisok igencsak szerették volna barátian üdvözölni a leicestereseket (fotó: Laurence Griffiths/Getty Images)

Kék sarok: Leicester; vörös-arany sarok: Napoli

A Leicester túltéve magát a roppant fájó BL-lecsúszáson, azóta megnyerte a Community Shield-et a Manchester City ellen, előtte pedig az FA-kupát zsebelte be. Mondani sem kell, a Rókáknál sem érkeznek sorra a trófeák, így rengeteget jelentett a klubnak és a játékosoknak, hogy ismét a szurkolóik előtt játszhattak, és nyerték meg az Angol Szuperkupát. Nem is kezdte rosszul Brendan Rodgers gárdája a bajnokságot, noha az a West Ham ellen teljesen alárendelve játszott, és nagy zakót kapott. Nem úgy, mint a City ellen a hétvégén.

Spalletti egészen a Nápoly egyenlítéséig dühöngött – jogosan (fotó: Andrew Kearns/CameraSport/Getty Images)

A túloldalon a nápolyiak huzamban a második évadban nem szerepelnek a BL-ben. Nos, Spallettinél rutinosabb és jobb szakembert nem is találhattak volna, hogy újfent az elitbe kerüljenek. Nem a legkönnyebben, de végül is magabiztosan behúzta mindhárom eddigi bajnokiját a Napoli, a harmadik fordulóban például a Juventus védekezését és ellenállását sikerült megtörniük Insignééknek. Az új arc, Matteo Politano is jó formában kapta el a rajtot.

Esti főmeccs

Rodgers sokkal inkább rotált, mint az olasz szakvezető, jóllehet a Leicester-játékosoknak kettővel több meccs volt a lábukban. Caglar Söyüncü, Jamie Vardy, Youri Tielemans és James Maddison sem kezdett, mégis a hazaiak nyitottak aktívabban. Kétszer is rendezetlen védelemre vezették rá a labdát, a másodikból meg is született a gól. Di Lorenzo csak a benn helyezkedő Kelechi Iheanachóra figyelt, holott a hosszú oldalon érkezett az ő embere, név szerint Ayoze Perez. Dropból, Ospina szeme közé lőtt (1-0).

Innentől kezdve a Rókák teljesen alkalmazkodtak Spallettiék játékához. A Napoli labdabirtoklásánál három védőre állt át, rendszerint a fentebb említett Di Lorenzo maradt vissza, Kevin Malcuit pedig sorra kísérte az akciókat. Ebből következett az, hogy a jobb oldala bizonyult aktívabbnak a vendégeknek; Bertrandot igyekeztek átjátszani.

Védhetetlen lövés (fotó: Marc Atkins/Getty Images)

Már az ellenfél kapuja előtt megkezdődött az olasz letámadás, ilyenkor Zielinski segített be Osimhennek; Schmeichelék fokozatosan váltottak a kispasszokról a fellőtt labdákra a labdakihozataloknál. Napoli-dominanciával telt tehát az első játékrész zöme; Lozanót megannyiszor láthattuk fellépve második csatárként Osimhen mellé, míg Insigne a középpálya irányába lépett labdákért. A Napoli csapatkapitánya a teljes baloldalt bejátszotta, próbálta szervezni a játékot, csakúgy, mint középről Fabián Ruiz. Előbbi többször még a védelemben is feltűnt.

Insigne bizonyult csapata legjobbjának (fotó: James Holyoak/MI News/NurPhoto/Getty Images)

Csakhogy olaszok kényelmes passzolgatásába ugyannyi minőségbeli hiba csúszott be, mint a Leicester nyomás alatti átadásaiba. Ez a mezőnyfölény és a labdadédelgető futball nem bizonyult hatékonynak a Nápolynál.

A Leicester azonban egyáltalán nem bánta mindezt, védekezésnél 4-4-2-ben várt arra, hogy szöktesse villámléptű támadóit gyors átmenetekkel, Patson Dakát és Harvey Barnest. Kelechi Iheanachót figyelve láthattuk, mennyit mozog hátra a középpályára, hogy a fent említett duót indítsa.

A 35. percben végre láttunk egy támadásbefejezést, Insigne tekert kapu mellé, ezt követően Zielinski veszélyeztet. Úgy tűnt, a hajrára valódi nyomást tud a Leicesterre gyakorolni a Spalletti-csapat. Az angolok a tizenhatosuk területére vonultak, Boubakary Soumaré és Wilfried Ndidi sok párharcot nyert a box előterében. Ez is kellett, hogy iksszel vonuljanak pihenni, ugyanis Insigine a 40. percben újfent gólt lőhetett volna.

Soumare akcióban (fotó: Shaun Botterill/Getty Images)

Beindul a találkozó

Mivel csupán pillanatokra tudtak felszabadulni, kezdett angol oldalon egyre kellemetlenebbé válni a helyzet, ellenfelük irányított tovább. Erre pont egy újabb „fellélegzéshez” érkeztek a hazaiak, amikor a nagyot játszó Soumaré saját labdaszerzéséből rúgatott egy lesgólt Patson Dakával. Fordulópont lehetett volna.

Ahogy kezdett alább hagyni a Napoli lendülete és játékának színvonala, Spalletti rögtön jó érzékkel cserélt, ameddig Söyüncü és Tielemans beállása szintén jót tett az angoloknak. Ndidi és Soumaré továbbra sem hagyta, hogy ráérősen tudjon adogatni a Nápoly – ekkor a 60. perc környékén jártunk. Előbbi kettő beállása, illetve az utóbbi páros munkája nagy szerepet játszott abban, hogy a Napoli ne tudja folytatni azt, amit az első félidő végén elkezdett. Négy minutummal később Iheanacho hozta játékba a fennragadó Malcuit oldalán Harvey Barnest, aki mintaszerűen oldotta meg a helyzetet (2-0).

Osimhen és Söyüncü fejpárbaját a nigériai gólvágó nyeri (fotó: Laurence Griffiths/Getty Images)

Aztán csak megvolt a hőn áhított találat Osimhenéknek. A nigériai csatár korábban kapkodott helyzetei befejezéseinél, most viszont könyörtelen volt. Gyönyörű emelések és a hazai hátvédek bizonytalansága is kellett a szépítéshez. Osimhen emelte át Schmeichelt (2-1).

87. perc: Politanóhoz forgatták ki a játékot, jól centerezett az olasz, középütt Vestergaard Petagnával, Söyöncü Osimhennel volt elfoglalva. A törököt simán túlugrotta az ék, fejjel vette be a kaput. (2-2). Ismét váltott a hajrája a vendég tizenegy: pontrúgások, Osimhen-helyzetek, beadások akadtak bőven. Parázs hajrá volt tehát, amint átjátszotta egyik csapat a másikat, törvényszerűen jött a fault.

Törvényszerűen jött az iksz is, egy klasszikus El-ütközettel lettünk gazdagabbak.

Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő

Hallgasd meg új podcastünket!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!

Kiemelt kép: Laurence Griffiths/Getty Images; Marc Atkins/Getty Images

További cikkeink