Elemzés: Valóban jobbhátvédet csinált Sallai Rolandból a Galatasaray?

Sok szurkolóban aggodalmat kelthetett, hogy Okan Buruk vezetőedző olykor szélsővédőként vagy szárnyvédőként számít a magyar válogatott játékosra, amivel kevesebbet játszik a kapu közelében. A Foci Java górcső alá vette tehát Sallai szerepét a Galatában, és kiderült: közel sem tartózkodik kevésbé veszélyes pozíciókban. Elemzésünkben elmondjuk, miért.

Azóta, hogy Sallai az idei szezon kezdetekor átigazolt a török élvonalbeli Galatasarayhoz, összesen 22 tétmérkőzésen lépett pályára a klub színeiben. Kezdetben eredeti posztján, szélső támadóként láthattuk a magyar válogatott játékost, de novemberben, a Bodrum elleni bajnoki mérkőzésen szárnyvédőként tűnt fel. Az innentől számított 16 összecsapásból nyolcszor a védelembe nevezte Buruk, amire nemcsak a szurkolók, hanem többek közt az NSO is „rossz hírként” tekintett. Ugyanakkor ez nem feltétlenül van így.

Ellenfél (2024 novemberétől)	Pozíció
Bodrum idegenben	szélsővédő
Eyupspor otthon	szárnyvédő
Sivasspor i	szélsőv. (15. perctől emberhátrány)
Hatayspor i	szélsőv. (csereként félidő)
Konyaspor o	szélsőv.
Gaziantep i	szárnyv.
Az Alkmaar i	szárnyv.
Alanyaspor i	szélsőv.

Sallai szerepköre: középmagas és mély védekezés

A fenti táblázat azokat az összecsapásokat foglalja magába, amelyeken Sallai a védelemben kapott helyett, akár szélsővédőként egy négyvédős, vagy szárnyvédőként egy ötvédős felállásban. Természetesen labda nélküli játék esetén, mély vagy középmagas védekezéskor ez valóban azt jelenti, hogy Sallai a hátvédsor valamely oldalába húzódik vissza. A Gaziantep ellen a bal oldali szárnyvédő posztján játszott.

Letámadás

A Galatasaray rendszeresen emberfogó letámadást alkalmaz, ebben pedig Sallainak meglehetősen magasan kell részt vennie, ha szárnyvédőként játszik. Az Eyüpspor elleni idegenbeli találkozón például egészen a jobbhátvédig fel kellett lépnie, mert az ellenfél öt védővel építkezett, és általa tudott egy öt az öt elleni helyzetet teremteni a török bajnoki címvédő.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha magasan szerez labdát a Galatasaray (netán maga Sallai), akkor rögtön ott van a kapu közelében, és könnyen helyzetbe kerülhet. Kiváltképp, ha az ellenfél három középső védővel próbálja feljuttatni a labdát.

Átmenet védekezésbe

Ezen a területen egyelőre van még hova fejlődnie Sallainak. Többször előfordult, hogy azok után, hogy már egyértelművé vált a labdavesztés, későn vagy egyáltalán nem zárt vissza a védelembe a PAFC-nevelés, így az egyik szélen könnyedén ellentámadást vezethetett az ellenfél.

Az Eyüpspor épp az ő oldaláról lőtt gólt a Galata ellen. Sallai mentségére szóljon, hogy előtte szabálytalankodtak vele szemben, ebből lett a labdavesztés. A védők ráadásul megvoltak létszámban a tizenhatoson belül, mindenesetre a magyar szélső láthatóan későn kapcsolt.

Átmenet támadásba

Buruk csapatának egyik jellemzője, hogy villámgyorsan tud átmenni védekezésből támadásba, olyannyira, hogy Sallainak olykor esélye sincs bevonódnia a kontratámadásokba. Amint megtörtént a labdaszerzés, a társak első szándékból keresik Victor Osimhent egy-egy felpasszal vagy védelem mögé belőtt labdával, aki szinte verhetetlen, ha van előtte üres terület.

Ugyanakkor jellemző, hogy a magyar légiós még ennek ellenére is felér a kapuig, ha másképp nem, akkor a második hullámban, ahonnan szintén bekapcsolódhat a támadásokba. A Konyaspor ellen a néhány ütemmel később ért fel – egy addigra már elhalt – kontratámadásnál, így a felállt a védelmet pont az ő késői futásával sikerült megbontani. A félterületből aztán jól centerezett, kevésen múlt, hogy Osimhen a kapuba kotorja a labdát.

Támadásépítés

Ha négy védővel épít támadást a saját térfeléről a Galata, akkor szembeötlik egy visszatérő játékelem, méghozzá a szélső védő és a szélső közötti rotáció, azaz helycsere. Sallai a jobbhátvéd posztjából indulva felpasszolta a játékszert a visszalépő jobbszélsőnek, majd futott tovább az üres területbe. Ebből éppen labdát vesztettek a narancs-pirosak, de tökéletesen illusztrálja, hogy Sallainak már a támadás korai szakaszában is megvan a lehetősége arra, hogy a csatárok közelében lehessen.

Támadóharmad

Mint ahogyan manapság az elitcsapatok többsége, úgy a Galatasaray is öt támadóval játszik, amikor a támadóharmadban birtokolja a labdát. Ennek célja, hogy a kapu előtt létszámfölénybe kerüljön az ellenfél védőivel szemben. Az isztambuliak, játszanak akár négy- vagy ötvédős szisztémában, a kapu előterében mindig fontos szerepet szánnak a szélső- vagy a szárnyvédőknek, akik rendre a szélességet adják az ötfős támadósorban. Ilyenkor kirajzolódik egy 2-3-5-ös vagy egy 3-2-5-ös felállás, attól függően, hogy három vagy két középhátvédet küldött a pályára Buruk.

A Sivasspor ellen (még a lentebb taglalt kiállítás előtt) védekezéskor négy védővel állt föl az isztambuli gárda, amely 2-3-5-re alakult, ha az ellenfél térfelén birtokolták a labdát. Sallai és Kutlu szélsővédőként is egy vonalban volt a csatárokkal.

Hasonló volt a helyzet akkor, amikor meglőtte az eddigi egyetlen gólját a török bajnokságban. Ekkor szárnyvédőként számított rá Buruk, ettől függetlenül a támadóharmadban ugyanaz maradt a szerepe, Sallaival alakult ki ismét az ötcsatáros hadrend.

Amikor valóban „védő” volt

Mindösszesen két olyan mérkőzést találni, amelyen Sallait láthatóan defenzívebb szerepkörrel bízta meg Buruk, de mindkétszer nyomós oka volt rá. A Sivasspor vendégeként már a 15. percben emberhátrányba került a Galatasaray, miután az egyik belső védő, Metehan Baltaci szabálytalankodott. Csere helyett azonban Sallai és a másik szélsővédő, Berkan Kutlu húzódott be belső védőnek, ezért is volt ilyen mélyen a magyar válogatott játékos átlagos pozíciója.

Emellett még az Alanyaspor otthonában kellett nagyrészt a védekezésre koncentrálnia Sallainak. Az utolsó negyedórára lépett pályára, amikor a csapata a 2-1-es előny birtokában már egyre kevesebb emberrel próbált kontrázni, és leginkább az eredmény őrzésére törekedett. Ettől függetlenül az első percekben ezúttal is ellépett a szélen, csak az utolsó tíz minutumban maradt visszább.

Kijelenthető, hogy ezt a két találkozót leszámítva, Sallai támadójátékát egyáltalán nem hátráltatta az, hogy a hivatalos kiírás szerint védőként játszott.

Összegzés

Sallai az új feladatkörével egy sokoldalúbb játékossá vált, amit jól mutatnak a számok is. Meccsenként valamivel több labdát szerez a török bajnokságban, mint tavaly a Bundesligában (0,5 és 0,3), valamint több közbelépés (0,8 és 0,2), illetve szerelés jellemzi (1,8 és 0,6). Abból, hogy labda nélkül vissza kell zárnia az 58-szoros válogatottnak, egyértelműen látszott, hogy hamarosan javulni fognak a védekező statisztikái. Viszont az, hogy ez valóban megtörtént, megmutatja, hogy sikerült alkalmazkodnia.

Szerző: Bózsik Tamás Pál – főszerkesztő

Olvass további cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon!

Kiemelt kép: Getty Images

Forrás: Sofascore