„A Nélküled megadja az alaphangot a DAC meccsein” – Hajdú B. István
Egyfajta évértékelő beszélgetést folytattunk Hajdú B. István sportkommentátorral a magyar futballról: érintettük a Kecskemét tündérmeséjét, a Fehérvár mélyrepülését, de szót ejtettünk a magyar válogatott júniusi fellépéseiről, sőt, megfejtettük, hogy min csúszott el a DAC első szlovák bajnoki címe.
Az interjú első része.
2015 óta közvetítesz válogatott mérkőzéseket az M4 Sporton, és rengeteg magyar gólt kommentálhattál. Arra szeretnénk kérni, hogy tippeld meg, hány magyar válogatott gólt közvetíthettél 2015 óta!
Nagyjából 70 mérkőzésről lehet szó… Legyen 95 találat.
Közel álltál hozzá, ugyanis a helyes megfejtés 97. Mindez azt is jelenti, hogy most júniusban akár meg is lehet a századik, hiszen két olyan ellenféllel játszunk, akik ellen háromszor simán megzörgethetjük a hálót.
Valóban, de ha kétszer nyernénk 1-0-ra, én azt is elfogadnám, még ha azzal tolódna is máshová a 100. gól narrálása. Nyilván az első mérkőzés Montenegró ellen idegenben lesz a nehezebb, a litvánok ellen én magam egy olyasmi játékra és eredményre számítok, mint Bulgária ellen.
Hogyan készül egy kommentátor az ilyen válogatott ellenfelekből, amelyekről sokkal nehezebb anyagot gyűjteni, mint a topválogatottakról.
Utána kell járni az adott nemzeti együttes mútljának, jelenének és azon belül az egyes játékosoknak. Például a montenegrói válogatottról olyan sok mindent nem tud elmondani az átlag magyar ember, de ott van Savics, aki az Atlético Madridban játszik és évek óta BL-résztvevő. A legtöbbekben talán nem is tudatosult, hogy ő milyen nemzetiségű. Ugyanakkor meg vannak olyan montenegrói játékosok, akik az NB I-ben szerepelnek, és elképzelhető, hogy ott lesznek a válogatottban.
Viszont hozzátenném, hogy elsősorban a magyar válogatottal kell naprakésznek lennünk. Egy Saviccsal kapcsolatos információ is fontos, de az, hogy épp mi történt Orbán Willivel, még nagyobb fontossággal bír.
„Óriási futballázat tapasztaltam Kecskeméten”
Szerencsére a magyar válogatottról mindig naprakész híreket kapunk, amelyek közt immáron feltűnt a Kecskemét is, merthogy Szalai Gábor meghívót kapott a válogatottba, ezzel a KTE második válogatott játékosa lett. Mennyire lepett meg, hogy végül Szalai Gábor csatlakozhatott a kerethez?
Ez egy jó jelzés Kecskemét felé, hogy igenis onnan szintén be lehet kerülni. Azt mondta Marco Rossi, hogy mikor Kecskemét-meccset néz, akkor nemcsak az ellenfélre figyel, hanem a KTE-re is. Ha végigmegyünk a lila mezesek eredménysorán, akkor kirajzolódik, hogy a kiváló csapatjátékuknak köszönhetik az ezüstérmet.
Szalai is egy olyan játékos, aki joggal pályázhatott a kerettagságra. Ő olyan poszton szerepel, ahonnan könnyebb bekerülni, mint támadóközéppályásként, csatárként vagy szélsővédőként. Kijelenthető, hogy láthatunk remek labdarúgókat a KTE színeiben, csak például Horváth Krisztofer, valamint Nagy Krisztián posztján erősebb a válogatott, mint a ballábas belső védő, egyben Szalai pozíciójában.
A szezon végén közvetíthettél először NB I-es bajnokit Kecskemétről. Milyennek tapasztaltad az ottani futballhangulatot?
Teljes mértékben meg voltam vele elégedve, óriási futballázat tapasztaltam Kecskeméten. Korábban akkor voltam Kecskeméten, amikor legutóbb első osztályúak voltak. A közvetítés szempontjából nem változott nagyrészt semmi, és tudom, hogy nem a legmodernebb és a legnagyobb stadion a kecskeméti, de ahol közel vannak a nézők a pályához, ott mindig jó hangulat van. Olykor még a kommentátorállásba is felhallatszik a szurkolás.
„Sajnos ez kicsúszott a DAC kezéből”
A magyar futballnál maradva, a Dunaszerdahely a Slovan csapatát fogadta a májusban, ami felért egy bajnoki döntővel. Te közvetítetted a sorsdöntő összecsapást, milyen volt a teltházas Mol Arénában megélni a sorsdöntő összecsapást?
Dunaszerdahely földrajzilag Szlovákia részét képezi, de magyar város: mindenki magyarul beszélt, magyar feliratokkal találkozott az ember. Hozzáteszem, a stadionban dolgozó szlovák kollégák rendkívül rendesek voltak, én nem tapasztaltam semmilyen kirívó ellentétet. Nagyszerű hangulat volt a stadionban, mindez a Nélküled érdeme is, ami mindig megadja az alaphangot, az már más kérdés, hogy a végeredmény nem volt a Dunaszerdahely számára egy sikertörténet (3-2 a szlovákok javára – a szerk.).
Ebben közrejátszott egy számomra érthetetlen játékvezetői döntés, volt egy tizenegyes-gyanús eset, amit nem adott meg a játékvezető. Igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy valamivel rutinosabb és érettebb csapat benyomását keltette a Slovan, mint a DAC. Ha a csallóköziek megkapják a büntetőt 1-1-es állásnál, megnyerhették volna a rangadót, egyben pedig a bajnokságot.
Egy DAC-Slovan rangadón márpedig bármi megtörténhet, nem véletlen, hogy mindkét tavaszi összecsapáson vezettek a dunaszerdahelyiek, mégsem tudták egyiket sem három ponttal abszolválni.
Mit gondolsz, ha a szlovák bajnokság nem rájátszásos rendszerrel működne, bajnok lett volna a Dunaszerdahely?
Én nem feltétlenül a rendszert okolnám azért, hogy elúszott a bajnokság, ugyan a DAC nem játszott rosszul, de a Slovan elleni meccset megelőző három-négy bajnoki nem sikerült jól a Dunaszerdahelynek.
Annyi tanulság leszűrhető, hogy egy ilyen mérkőzésbe, mint a Slovan elleni, akár öt-hat pontos előnnyel is belemehetett volna a DAC, és akkor mindegy, hogy a bíró és az ellenfél mit csinál. Még a vereség esetén is bajnokok lehettek volna Kalmár Zsolték; nem hinném, hogy a derbin ment el ez az aranyérem, sokkal inkább az azt megelőző találkozókon. Sajnos ez kicsúszott a DAC kezéből.
Végül pedig nemzetközi vizekre evezve: téged a Kossuth Rádióban hallhattunk az Európa-liga-döntő kommentátoraként. Mi a fő szempont egy rádiós meccsközvetítés esetében?
A legfőbb különbség a TV és a rádió között az az, hogy a televízióban nem kell elmondani azt, amit látunk; a rádióban azonban láttattni kell mindent. Ki, milyen lábbal, a pálya melyik pontján, hányadik percben, kinek adja a labdát… A cél az, hogy aki hallgatja, el tudja képzelni a mérkőzés történéseit, ennek érdekében folyamatosan kell beszélni, különben a hallgatók azt hiszik, elment az adás. Ezzel a szemben a TV-ben minderre nincs szükség, ott viszont sokkal több háttérinformációt lehet elmondani.
Köszönjük az NMHH-nak és a DUE Médiahálózatnak az interjúlehetőséget.
Az interjú 2022 májusában készült.
Vége az első résznek.
Szerző: Tarr Ákos, a Footballhun TV szerkesztője; Bózsik Tamás Pál – főszerkesztő
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!