Adatbank: így vált a nagyok játszóterévé a BL

Foci Java

Már közel sem tekinthető régi önmagának az európai klubfutball: évről-évre ugyanazok a sztáregyüttesek jutnak be a négy közé, ugyanazok döntőznek, és ugyanazok nyernek a BL-ben. Mindeközben már a csoportkörös kiscsapatokat is nagyítóval kell keresni. Statisztikánk a vészjósló tendenciáról, avagy hogyan tűnnek el az elit mezőnyéből a meglepetéscsapatok.

(fotó: Denis Doyle/Getty Images)

A Liverpool az elmúlt öt fináléból háromszor pályára lépett a a Bajnokok Ligája-aranyért; a Bayern München 2012 és 2020 között hétszer mondhatta magát elődöntősnek; a Real Madrid tíz alkalommal tehette meg mindezt 12 év folyamán.

Azonban ha a regionális futballt vesszük górcső alá, hasonló példákkal találkozunk: a PSG az utolsó tíz Ligue 1-kiírásnak nyolcszor a bajnoka volt; a Juventus egyhuzamban kilenc Scudettót gyűjtött be; a Bayern München pedig a Bundesligát szintén az egyik legkiszámíthatóbb topligává tette – tíz szezon, tíz Salátástál a bajorok hazai mérlege 2012-től számítva.

Ennek kialakulásában közrejátszott a milliárdos amerikai, ázsiai vagy éppen közel-keleti befektetők megjelenése az elmúlt évtizedekben az élcsapatoknál. Akárcsak az UEFA az Európa Konferencia Liga bevezetésével; első látásra úgy tűnhet, ezáltal több lehetőség nyílt a bizonyításra a kiscsapatoknak, az ára azonban az, hogy ezek a klubok összességében eltávolodnak a tényleges elittől.

Emellett a szakadékot kis- és nagycsapatok összevetésekor csak tovább fogja növelni a megújult BL-lebonyolítás, amelyet a Szuperliga ihletett.

Ihlet: Szuperliga

Bár a 2021 tavaszán beindult Szuperliga-őrület idején az UEFA teljes mértékben ellenezte annak megalakulását – ez természetes is volt annak fényében, hogy az új sorozatot a Bajnokok Ligája helyett szerette volna létrehozni az alapító 12 alakulat -, inspirációnak felhasználta az ötletet.

Mondanunk sem kell, miért lesz rossz hatással az a változtatás a kiscsapatok esélyeire: nem lesznek kalapok. Elég említenünk a Ferencváros esetét 2020-21-ből, amikor megindultak az esélylatolgatások, hogy a harmadik kalapból mely alakulatok ellen lenne reális esély a pontszerzésre, esetleg a győzelemre. Ez a kapaszkodó idővel megszűnik, és sokkal nagyobb valószínűsége lesz annak, hogy a megannyi topgárda közül többel is szembekerülnek a gyengébb felek.

2024-25 lesz a vízválasztó, ugyanis innentől fog működésbe lépni az új formula. Az eddigi 32 gárda helyett 36 lesz ott az alapszakaszban, csoportok nélkül, akár egy ligában. Adódhat a kérdés, miképp fogják feltölteni az megjelenő négy pozíciót?

Egy plusz kvalifikációs helyben részesül az UEFA szövetségek szerinti rangsorolásában az ötödik ország bronzérmes csapata. Továbbá egy bajnok kap automatikus kvalifikációt; a maradék kettő hely a két legmagasabb együtthatóval rendelkező klubot illeti, amely a BL-selejtezőbe, az El- vagy az EKL-csoportkörbe jutott be.

Minden együttes tíz mérkőzést vív majd meg az alapszakasz keretén belül, ennek velejárója, hogy 125-ről 189-re nő a 90 percek száma; az UEFA szerint ez hasznos az indulóknak, hiszen “ez megadja számukra a lehetőséget, hogy az ellenfeleknek egy szélesebb skálájával mérkőzhessenek meg.” Sőt, az Európai Labdarúgó Szövetség úgy véli, az új rendszer “a szurkolók azon igényének is eleget tesz, miszerint még több elitcsapat lépjen ki a pályára egymással szemben”.

Mi is volt a Szuperliga néhai jelmondata? A legjobb csapatok. A legjobb játékosok. Hétről-hétre. Nem véletlen a hasonlóság: az UEFA a Szuperliga egy mérsékeltebb változatát ültette a BL-be, amellyel valamelyest meghagyta a régi BL-t, ám egyúttal kedvezett a Szuperliga-alapítóknak.

Nyolcból négy

Tagadhatatlanul egyre kevesebb a kicsi a BL-ben, habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy míg 2008-ban 16, addig 2010-től tíz, 2018-tól pedig csupán hat csapatnak adatott meg a lehetőség, hogy a selejtező küzdelmeiből jusson főtáblára. Némileg lehetne erre fogni a tendenciát.

Csakhogy a kvalifikáció átalakulása már illusztrálja, hogyan jutottak egyre kevesebb szóhoz a kiscsapatok. Nem véletlen, hogy a BL-csoportkörrel felérő helyezések száma a PL-ben, a La Ligában, a Serie A-ban és a Bundesligában is kettő volt 2007-08-ban, ami mára négyre nőtt. A topligák növekvő dominanciájának okán rendre ugyanazok az országok szereztek egyre több koefficienspontot, és szép lassan kialakult a négy főtáblás helyezés.

Ráadásul 2018-ban újból változtatott az UEFA, ami abban nyilvánult meg, hogy a koefficienstáblázat 7-10. helyén álló országok bajnokai ugyancsak biztos helyet kaptak a végleges mezőnyben.

Ennek hatása abban keresendő, hogy a selejtezőből indulva csak három kiscsapat játszhatott BL-meccset 18-19-ben, 19-20-ban, 20-21-ben, valamint 21-22-ben.

Infografikánk alátámasztja, hogy ahogyan a komplett klubfutballban, úgy a Bajnokok Ligájában is egyre nagyobb a szakadék a klubok között, így egyre kevesebb kiscsapat fér fel az európai klubfutball 32 fős nagyszínpadára.

BL
2008-09 és 2022-23 közt szezononként ennyi kiscsapat fordult meg a BL-ben (BL-logó = egy kiscsapat)
Kiscsapatok a BL-ben
2008-098 csapat
Bordeaux (francia), CFR Cluj (erdélyi), Werder Bremen (német), Anorthosis (ciprusi), Basel (svájci), Aalborg (dán), FCSB (román), Bate Bariszav (fehérorosz)
2009-107 csapat
Maccabi Haifa (izraeli), Zürich (svájci), Apoel Nicosia (ciprusi), Unirea Urziceni (román), VFB Stuttgart (német) Fiorentina (olasz)
2010-117 csapat
Hapoel Tel Aviv (izraeli), Werder Bremen (német), CFR Cluj, Zilina (szlovén), Auxerre (francia), Partizan Beograd (szerb), Basel
2011-127 csapat
Villarreal (spanyol), Lille (francia), Otelul Galati (román), Dinamo Zagreb (horvát), Apoel Nicosia, Viktoria Plzen (cseh), Bate Bariszav
2012-137 csapat
Dinamo Zagreb, Montpellier (francia), Malaga (spanyol), Nordsjaelland (norvég), Bate Bariszov, LOSC Lille (francia), CFR Cluj
2013-144 csapat
Köbenhavn (dán) Real Sociedad (spanyol), Viktoria Plzen (cseh), FCSB
2014-156 csapat
Ludogorec (bolgár), Maribor (szlovén), Apoel Nicosia, Athletic Bilbao (spanyol), Malmö FF (svéd), Basel
2015-165 csapat
Asztana (kazah), Bate Bariszov (fehérorosz), Maccabi Tel Aviv (izraeli), Dinamo Zagreb, Malmö FF
2016-175 csapat
Ludogorec (bolgár), Basel, Legia Varsó (lengyel), Köbenhavn, Leicester City (angol)
2017-184 csapat
Qarabag (azeri), Basel, Maribor, Apoel Nicosia
2018-19 – 3 csapat
Crvena Zvezda (szerb), Viktoria Plzen (cseh), Young Boys (svájci)
2019-20203 csapat
Crvena Zvezda (szerb), Slavia Praha (szerb), LOSC Lille (francia)
2020-213 csapat
Stade Rennais (francia), Ferencváros, Midtjylland (dán)
2021-22 – 4 csapat
Sheriff Tiraspol (moldáv), Malmö FF (svéd), Young Boys, LOSC Lille
2022-23 – 4 csapat
Viktoria Plzen, Maccabi Haifa, Köbenhavn, Dinamo Zagreb
Adatbankunk mértékadója az UEFA koefficiens-pontrendszere; azon országok BL-csoportkörös csapatait nem tekintettük “kicsinek”, amelyek a vizsgált időszak (2008/09 – 2021/22) alatt egy szezonban sem voltak a legjobb tízben az UEFA országokra (szövetségekre) lebontott klubkoefficiens-táblázatán.

A vizsgált 12 idény alatt az első tízben egyszer is megfordult klubszinten: Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Törökország, Hollandia, Ukrajna, Görögország, Belgium, Skócia, Ausztria, Románia – utóbbi azonban szerepel a táblázatban.

Kivételt képeztek öt topliga (Premier League, La Liga, Serie A, Bundesliga és Ligue 1) azon gárdái, amelyeket egyértelműen nem tartunk számon a 2010 utáni éra topcsapatai között. Például: Werder Bremen, Auxerre.

Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő

Olvass további focis cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!

Kiemelt kép: Denis Doyle/Getty Images

Next Post

Bundesliga-átigazolások: íme, az érkezők álomtizenegye

Bezárt a nyár legforgalmasabb piaca, és emellé már javában zajlik az új szezon: ideje rangsorolni, kik voltak a legjobb […]