Mennyire vagyunk befolyásolhatóak mint szurkolók? – 2. rész

Két részes elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a közösségi média, a statisztikák, a túlzottan erős véleményt nyilvánító oldalak, podcastek hogyan változtathatják meg az addig alkotott képünket egy csapatról, játékosról – és magáról a játékról néhány pillanat alatt, anélkül, hogy észrevennénk. Így leszünk a számok rabjai, egyúttal elveszítjük a saját álláspontunkat. A győzelmet jelző zöld „gy” betűk varázsa, a klubok online taktikája, illetve a kommentátorok jelentősége sem marad ki. Tovább elemezzük a szurkolók magatartását.

Eredmény, eredmény, eredmény

Beérjük az összefoglalókkal, a hírekkel, hallgatjuk mások elemzéseit akár egy bő óráig, majd az ott megszerzett tudással(?) vágunk neki az eszmecserének. Beérjük azzal, hogy látjuk az eredménykövető alkalmazásokban a 2-3 zöld „gy” (győzelem) betűt egy gárda mellett, amelyhez társul néhány sárga „d” betű (döntetlen) is. Egyből fölvillannak fejünkben a forgatókönyvek – nagy meglepetésen vagy valószínűtlennek tűnő európai kupaszereplésen, bennmaradáson morfondírozunk. Nem mellesleg, pár piros „v”-t (vereség) látva rögtön dobunk a kukába mindent… Ilyen érzések önthettek el a közelmúltban a Romával, a Crystal Palace-szel, a Dortmunddal vagy, hogy még frissebbeket mondjak, a Betisszel, illetve a Sheffield Uniteddel kapcsolatban.

Például az elmúlt évek egyik leggyengébben játszó Romája mégis tudott egy 8 meccses veretlenségi szériát produkálni. A kis csapatok ellen agresszívak, dominálnak és rengeteg gólt rúgnak. Azonban a három védős rendszer az ő esetükben nem igazán válik be, a három belső védő rengeteget hibázik, a középpályán Veretout és Villar ugyan szépen helyt áll a támadások megszervezésében, de kettejük védekezőmunkája nem elegendő a legnagyobbak ellen. Bebizonyosodott, többek közt, az Inter és a Juventus ellen. Nem áll olyan klasszis játékosokból, vezérekből a keret, hogy régebbi önmagukkal fel tudják venni a versenyt. Ebben az esetben még nagyobb jelentőséget kapnak akár a pár meccses győzelmi sorozatok. Egyik pillanatban még egy nagyon jó csapat képét látjuk, de sokszor megjelenik a valóság is. Érthető, hogy a televíziós szakértők és a szurkolók sem tudnak ilyenkor mit gondolni, pár rosszabb produkció egy ilyen hullámzó idényben rögtön más fénybe helyezi a rómaiakat. Ennek megfelelően a Digi Sporton is mindig más a szakértők véleménye, fordulóról fordulóra.

A Palace-t tavaly Spíler TV-nél a 4 meccses sikersorozata miatt rögtön bekiáltották Európába. A szezon végén viszont az került a csatornán előtérbe, milyen borzasztóan zártak, komoly kritikákat kaptak. ezzel csak annyiban van gond, hogy a londoni klub esetében az is nagy eredmény, ha nem esnek ki, ráadásul 2019-20-ban elég hamar bebizonyosodott, nem lesznek kiesési gondjaik.

Hasonlónak bizonyult a helyzet a Ruhr-vidéken: A Bundesliga a szezon első heteiben elképesztően hitt a Dortmund bajnoki címében, két teljes elemzővideót tettek közzé videómegosztó oldalukon a csapatról. Pedig talán ennyire reménytelen még sosem volt a helyzet a szezon elején Dortmundban, ami a Salátástál megszerzését illeti.  Nem sokkal később látni lehetett, hogy ez most kifejezetten felfújt lufi volt: a sárga-feketék már a hatodik helyig süllyedtek.

Kommentátor – a meccs egy fontos eleme

Égbekiáltó közhely, de a futball eredményorientált sportág. Ezért vesztenek klubok „szurkolókat”, menedzserek állást, szerződéseket, játékosokat. Hozzátéve, ugyanezekkel gazdagodhatnak is. Hozzáteszi a magáét a fönt említett online közvélemény, akárcsak a televíziós szakértők, kommentátorok. Nem hinnénk, ám az, hogy utóbbi mit tesz hozzá a mérkőzéshez, nagyon is számít. A szurkolók az esetek felében nem tudják eldönteni, milyen is a meccs. Hiszen a telefonunk nyomkodása kiszorítja azt a gondolatot a fejünkből, miszerint „tisztességesen le kéne ülnöm megnézni a teljes meccset, és élvezni a focit”. De meg kell hagyni, megannyiszor tényleg van olyan, amikor nem tudjuk, mit mondjunk az elmúlt 45, 90 percről. Plusz arról, melyik csapat miként, milyen tervek szerint játszik. Itt jön a képbe a kommentátor.

Ha valóban együtt él a találkozóval, élvezetessé teszi, kiegészíti, akkor könnyen lehet, hogy egy új csapatot, bajnokságot, játékost – vagy akár csatornát – kedveltet meg velünk. És mi is inkább a meccsre figyelünk 100%-ban. „Egy rossz meccset a legjobb kommentátor sem tud megjavítani, feltétlenül élvezhetővé tenni sem, élvezhetőbbé viszont mindenképp, hiszen konkrétan ezért ül a mikrofonnál – vallja megkeresésünkre Haraszti Ádám, a Sport TV riportere. – Kell ehhez a szakértelme, mind a sportág és az adott esemény, mind pedig a munkája tekintetében, ami objektíven viszonylag jól megítélhető, és persze a megfelelő stílus. Ez viszont ugye abszolút szubjektív, minden egyes néző számára.” Könnyen hathat ránk a kommentátor időközönkénti értékelése, összegzése, például, ha folyton mindössze a meccs unalmasságára utaló megjegyzéseket hallunk, nekünk is elmegy a kedvünk. Ugyanakkor az egy hatalmas pozitívum, amennyiben olyan közvetítőt hallhatunk, aki próbálja kihozni még a feledhető összecsapásból is a legjobbat. Egyből másképp látjuk az addigiakat a közeg miatt.

Egy jó, felkészült stúdiós felvezetés, majd egy kellemes, „duruzsoló” kommentálás rendkívül sokat lendít az általunk gondoltakon.

Akkor ez most lehet jó is?

A fönti sorok el is vezetnek minket egy új irányba, mégpedig, hogy a befolyásolásnak, lehetnek pozitív oldalai. Valószínűleg ez sem tűnik fel egyértelműen számunkra. Tudni kell, ez csakúgy a mindennapjaink része sok esetben, akár a tartalmak negatív hatása. Jóllehet annyira, hogy nem tűnik fel, pedig a klubok esetében majdnem kiszúrja a szemünket. Minden bizonnyal van összefüggés aközött, hogy egy spíler rossz meccset produkált a hétvégén, később a klub hivatalos közösségi oldalán pedig megjelenik a játékossal kapcsolatban egy gólválogatás, esetleg a „gratulálunk az x. meccsedhez csapatunkban” című kép. Nyilvánvaló, a kritikákat így próbálják ellensúlyozni, levenni a játékosról a terhet. Megeshet, akaratlanul is, de valamennyire meggyőzhet minket ez a különleges online taktika.

Remekül fordítják előnyükre a klubok, a közösségi médiában apró tartalmakkal, különlegességekkel rossz időkben is a gárda mellett tudják tartani a szurkolókat.

Kézenfekvő újra a Romával példálózni. Avagy inkább Zaniolóval. Az olasz tehetségnek nem volt túl fényes esztendeje, mindkét térdével voltak, vannak gondjai. 2020-21-ben nem is léphetett pályára, ráadásul a magánélete Olaszországban és a nemzetközi médiában is témává vált. Mindezt minimálisan ugyan, de elnyomandó, a Roma gondolta, emlékeztet mindenkit képességeire. A közösségi oldalukon arra hívta föl a figyelmet, hogy pontosan két éve lett a legfiatalabb olasz, aki duplázni tudott a BL-ben. Riválisuk, az Inter Christian Eriksen hajszálpontos Milan elleni tekerését próbálta nyomatékosítani egy frappáns amerikai focis filterrel. Jól jött a támogatás a dánnak, hisz sokat vesztett formájából, nincs igazán a kezdő közelében.

„Nincs egy évtizede, hogy a nagyobb klubok megjelentek a közösségi médiában, mégis képesek az őket szponzoráló, többszörösen nagyobb üzleti eredményt elérő vállalatok követőinek számát lekörözni – magyarázza a Testnevelési Egyetem egyik hallgatója. – Egy futballcsapat saját médiatartalmait követő szurkolók nem csak nagyobb számban vannak jelen, de elkötelezettebbek is, mint bármilyen más termék vagy szolgáltatás fogyasztása esetében. Ezt a fajta márkahűséget, klubhűséget hivatott fokozni kedvenc sportcsapataink Instagram-, Facebook oldala, ahol meccsnézés közben érzelmeink csúcsán képesek megszólítani. Esetleg az új leigazolt játékossal készített személyes hangvételű videóval tudnak minket aktivitásra ösztönözni. Végeredményben fogyasztani fogunk: meccsjegyet, szurkolói mezt vagy a szponzor által kínált, a csapat közösségi médiáján feltüntetett terméket.”

Összegezve, ez nem egy könnyű téma, nem is megszokott. Megeshet, a kedves Olvasó az olvasottak felével nem tud azonosulni – vagy egyáltalán magával a témával sem. Célunk ezzel, hogy a szurkolók esetleg magukra vagy másokra ismerjenek, és tudatosuljon bennük mindez, csak egy pillanatra elgondolkodjanak rajta.
Végeredményben: mi, szurkolók valamennyire formálhatóak vagyunk – és ez így van rendjén.

Vége a második résznek.

Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő

Olvass további focis cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!