A labdarúgás a háború árnyékában – 2. rész
A 2020 februárjában berobbanó koronavírus-járvány és a 2022-ben kitörő ukrán-orosz háború sajnos a labdarúgás világára is erős kihatással lett, amely több, máig velünk élő következményekkel járt. Ezeknek az utóhatásoknak jártunk utána. Cikksorozatunk 1. része
Cikkünk Sportújságírói különdíjban részesült a DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázatán Az Év Diákújságírója (középiskola) kategóriában.
Az első részben megemlítettük, hogy korábban milyen következményekkel járt egy háború a labdarúgásban, és sajnos most is beleszól a sportba ez a konfliktus. Borzasztó és szívfacsaró volt látni képeken, illetve videókon az ártatlan embereket, hogy milyen sorsra jutottak. Hazánkban rengeteg ukrán légiós játszik, akiknek hozzátartozói Ukrajnában rekedtek; Székesfehérváron jelenleg négy ukrán labdarúgó játszik (Petrjak, Lednyev, Makarenko, Szabanov).
Az NB I…
Mind a négyen a háború másnapjára eső paksi bajnokin nem kívántak részt venni a lelki állapotuk miatt, amit a klub nagyon korrekt módon kezelt. Kisvárdán szereplő ukránok ugyan vállalták a játékot, ám a Kisvárda ukrán kapusa, Artem Odincov katonai behívót kapott, végül azonban maradt hazánkban. Odincovról érdemes tudni, hogy a kelet-ukrajnai háború elől menekülve érkezett 2014-ben Magyarországra.
Természetesen mentek arról a találgatások, hogy a Ferencváros öltözőjében milyen lehet a hangulat a csapat orosz edzője, Sztanyiszlav Csercseszov és ukrán labdarúgója, Olekszandr Zubkov között. Több ukrán játékos, például Bohdan Melnyik (Kisvárda) azzal segített az Ukrajnából érkező menekülteknek, hogy elszállásolta őket lakásában. Több sportoló viszont önkéntesen állt be a hadseregbe megvédeni országát, a Ferencváros korábbi edzője, Szerhij Rebrov pedig úgy nyilatkozott, hogy a szezon vége után ő is hazatér harcolni Ukrajnáért. Nem mellesleg az ukrán nagykövet arra szólította fel a Ferencvárost, hogy rúgja ki Csercseszovot, mert orosz nemzetiségű.
🇺🇦 «Слава Україні!» Звернення Роберто Де Дзербі та його тренерського штабу 🇮🇹#Україна #Ukraine #StandWithUkraine pic.twitter.com/t4c9rvokbf
— ⚒FC SHAKHTAR DONETSK (@FCShakhtar) February 28, 2022
…és az ukrán élvonal is átformálódott
Lépjünk kicsit tovább az NB I-től, nézzük, milyen hatásai lettek az ukrán labdarúgásra a háborúnak. Természetesen a sport jelenleg sokadrangú az országban, jóllehet kérdőjeles, mi lesz az ukrán futball sorsa. A bajnokságot azonnal felfüggesztették a háború kitörésének napján. A Sahtar Donyeck brazil játékosait, és akiket csak tudtak a klubtól, (többek közt a Ferencváros segítségével is) kimenekítettek az országból. (Emlékezhetünk, hogy a 2014-es kelet-ukrajnai háborúban a Donbass Aréna olyan sérüléseket szenvedett, hogy azóta is Harkivban és Kijevben rendezték a Sahtar hazai meccseit).
Először a csernivi stadion romjairól láthattunk képeket, az élvonalbeli együttes stadionját teljesen szétlőtték. Az nb1.hu-nak adott interjújában Odincov egyébként a szintén élvonalbeli mariupoli futballcsapat helyzetéről is megosztott információka; elmondása szerint a helyi sportlétesítményt elpusztították, a klub pedig megszűnt.
„Hol vannak a játékosaink?”
Az ukrán válogatottra márciusban Skócia ellen várt vb-pótselejtező, míg a magyar női válogatott Lvivben játszott volna vb-selejtezőt Ukrajnával, mindkét mérkőzést júniusra halasztotta az UEFA. Márciusban a magyar U17-es női válogatott szintén az ukránokkal mérkőzött volna meg. Ugyanakkor az ukránok elmondása szerint akkor nem voltak kapcsolataik a játékosokkal, azt sem tudták, hol vannak.
Később viszont az első kettő 90 percre sikerült sort keríteni, a magyar női válogatottnak nem jött össze a pontszerzés; ellenben az ukránok kiejtették a skótokat: Wales parancsolt nekik megálljt a vb-selejtező play-off döntőjében.
Az UEFA egyébként egy rendkívüli átigazolási időszakot rendelt el az ukrán bajnokságban futballozó labdarúgóknak, akik kölcsönben más alakulatoknál szerepelhetnek. Egyelőre még azt sem tudni, hogy ha valamikor vissza is térhetnek az ukrán együttesek a pályára, az egyik legsikeresebb csapat, a Sahtar Donetsk egyáltalán ukrán csapatként indulhat-e; ez természetesen a háború következményeitől is függ. Nézve a lerombolt épületeket vagy akár stadionokat, a 2012-es Eb-döntő és a 2017-es BL-döntő helyszíne, a kijevi Olimpiai Stadion épsége is kérdéses. Sajnos már ukrán labdarúgók is estek áldozatul a háborúnak.
Több bajnokságban is kifejezték együttérzésüket az ukránokkal, sárga-kék kivetítőkkel, karszalaggal vagy szögletzászlóval; vagy éppen a „béke” feliratokkal az orosz Gazprom-szponzornév helyett a reklámtáblákon. Így tett a Schalke, amely azonnali hatájjal felbontotta szerződését a Gazprommal.
Ezenfelül ukrán játékosok a mezük alatti pólón lévő feliratokkal üzentek gólöröm közben.
Szankciók – a sport sem kivétel
A másik háborús felet, Oroszországot azonban rendkívül súlyos szankciók érték. Vb-pótselejtezős ellenfelük, a lengyelek már nagyon hamar jelezték, hogy nem hajlandóak kiállni Oroszország ellen. Ennek az is lett a következménye, hogy bizonytalan időre az UEFA felfüggesztette az orosz válogatottakat, valamint elvette a BL-döntő rendezési jogát Szentpétervártól, így egymás után harmadik évben nem került az eredetileg kiírt helyszínen megrendezésre a Bajnokok Ligája döntője. Az oroszok kizárása egyben pedig azt is jelentette, hogy a 2022-es vb-ről lemaradnak, mert a lengyelek meccs nélkül mentek tovább. Igaz, szóba jött, hogy beugrik Oroszország helyett egy csapat a play-off-meccsekre.
De a lengyelek sorsára jutott az Európa-ligában az RB Leipzig is, amely az orosz Spartak Moszkvát kapta ellenfeléül. Habár az orosz klubokat is érinti a kizárás, ennélfogva játék nélkül mentek tovább a lipcseiek.
Mint az olimpián. Eleinte úgy nézett ki, hogy Oroszország csak névben kerül felfüggesztésre, így a válogatott „Orosz Csapat” néven játszhat válogatott meccseket; ahogyan azt olimpián is megtapasztalhattuk már. Természetesen az orosz nemzeti himnusz bejátszása nélkül, semleges helyszínen, illetve zárt kapuk mögött történt volna az oroszok szereplése. Hiába, végül a legsúlyosabb szankciót kapták.
Nincs mérkőzés orosz sportolóval
Az UEFA lépését több más sportág nemzetközi szövetsége is követte, világos: a sportvilág nem hajlandó orosz versenyzők ellen megküzdeni. A FIFA 22-videójátékból az oroszok februárban kikerültek, ugyanis az EA Sports is szankcionált, minden orosz klubot és az orosz válogatottat is eltávolította a játékból.
Orosz futballt ennek ellenére a Russian Premier Leauge-ben láthatunk, jóllehet a légzár miatt számos párharcot nem tudtak megrendezni; erről a Nyizsnyij Novgorod magyar válogatott védője, Kecskés Ákos beszélt egy interjúban.
Több nevesebb orosz labdarúgó is felszólalt a háború ellen. Elsőként Fjodor Szmolov, majd Artem Dzjuba közölte, hogy amíg tart a válság, nem lép pályára az orosz válogatottban, ami talán kicsit cinikusnak tűnik, mivel ekkor már az orosz válogatottat érintő szankciók életben voltak. Magától értetődően az oroszok megpróbáltak fellebbezni, de mindhiába; majd beadtak egy pályázatot a 2028-as Európa-bajnokság rendezésére, amit az UEFA provokációnak ítélt meg.
A Chelsea működésének ellehetetlenítése
Nagy gondba került azonban a Chelsea, hiszen tulajdonosa, az orosz Roman Abramovics nem tudta időben eladni a klubot. Annak okán, hogy vagyonát befagyasztották, igen nehéz helyzetbe került a londoni klub, amely nem tudott jegyeket eladni, csak bérletesek mehetnek a meccsekre; nem igazolhatnak, nem hosszabbíthatnak szerződéseket; sőt még utazási problémák is fennálltak a londoni klubnál. Nem mellesleg az ukrán nagykövet arra szólította fel a Ferencvárost, hogy rúgja ki Csercseszovot, mivel orosz nemzetiségű.
Igen, rendesen feldúlta a futballvilágot a háború, és erre voltak példák már a múltban, de ki gondolta volna azt három éve, hogy ennyire meg fog változni a labdarúgás, a sport. Nem tudjuk, ezek után mit hozhat a jövő. Harmadik éve tart ez az állapot, és sokszor a labdarúgást nagyon, de nagyon sokadrangúvá kellett tennie az emberiségnek.
Bízzunk abban, hogy az 1900-as évek eleji helyzetnek csak egy kis hányadát ismételte a történelem, és rövidesen minden visszaáll a régi, rendes kerékvágásba a labdarúgásban. És ami még fontosabb, az életben.
Szerző: Tarr Ákos, a Footballhun TV szerkesztője
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
Kiemelt kép: Matt Mcnulty/Manchester City/Getty Images; Martin Rose/Getty Images; Ben McShane/Sportsfile/Getty Images