Ne csupán foci legyen! – a csocsó kilépett a kocsmából
Annak apropóján, hogy idén nyáron csocsóünnep volt Franciaországban, ugyanis ott került megrendezésre az asztalifoci-világbajnokság, felkutattuk a játék történelmét, illetve a nemzetközi és a hazai működését.
Története
A csocsót a 19. század végén találták fel. Az első játékváltozat kiötlőjét és feltalálási helyét lehetetlen pontosan meghatározni, hiszen egymástól független ötletek alakultak ki.
Az egyik első – ma is megtekinthető – játékasztalt 1903-ban készítették Franciaországban. A feltaláló, Lucien Rosengart a Citroen-autógyár alkalmazottjaként kereste a napi betevőt. Azért készítette el a csocsóasztalt, hogy unokáinak szórakozási lehetőséget tudjon biztosítani a hideg téli napokon; a játék első neve: baby-foot, avagy kis- vagy bébifoci. Őt tekintjük manapság az első ötletgazdának, csakhogy a csocsó feltalálását övező homály továbbra sem tisztult ki teljesen.
Más történetek alapján az asztalifoci az 1880-as- és a ’90-es évek tájékán terjedt el Franciaországban, illetve Németországban. Egy harmadik, sokak által pártolt verzió, hogy egy svájci úriember, Knicker lehet a csocsó kiötlője. Nem utolsó sorban az szintén meglehet, hogy eredetileg a kézsérülést szenvedett amerikai katonák hatékonyabb regenerációját szolgálta a csocsó.
2012-ben még sugározta az Eurosport
Akárhogy is, napjainkra a kocsmasportok, többek között a darts, a biliárd és a csocsó, egészen más megvilágításba kerültek. Igaz, az asztalifoci jelentős lemaradásban van például a dartshoz képest, amely nézettségben és népszerűségben csakugyan lekörözi. Elég csupán arra gondolni, hogy Magyarországon a 2010-es évek eleje óta nem közvetítenek asztalifocit, a dartsot viszont több sportcsatorna is műsorra tűzi hétről-hétre. (Ennek okáról lentebb).
Másik példaként álljanak itt a két sportág jegyárai: az asztalifoci-vb-re egy heti bérletért 12 ezer forintot kellett kiperkálni – ennyiből a legtöbb dartstornán egy átlagos meccsnapon a legolcsóbb helyre tudna beülni egy néző.
Más a versenyen, mint a kocsmában. Míg a kocsmai összecsapások jól ismert befejezőeleme a csatársoron lőtt bepassz (a szélső támadó oldallapjával meglökött labdát a középső bábuval kell berúgni), addig profi szinten más lövések vannak túlsúlyban. A snake és a pin a leggyakoribb és a leghatékonyabb.
Versenyszerűen
Ugyanakkor kijelenthető, hogy az asztalifocinak szintén sikerült kilépnie a kocsmából, és a versenyszerű formája töretlen népszerűségnek örvend. Ezt érzékelteti, hogy az ITSF (Nemzetközi Csocsó Szövetség) által rendezett 2005-ös világbajnokság mindösszesen három napig, ezzel szemben a jelenleg lejátszott vb kétszer ennyi ideig tartott.
A csocsó mesterei egy francia kikötővárosban, Nantesban léptek asztal mellé. Itt 1000 versenyző, 45 országból, tíz kategóriában mérte össze tudását tízezer meccs keretében, amiket 250 csocsóasztalon, 14 (!) órás meccsnapokon játszottak.
Itthon
Magyarországon a MACSOSZ (Magyar Csocsó Szövetség) szervezi a profi versenyéletet, amely 2001-ben alakult.
„Nálunk közel sem tart ott a sport, mint például Németországban, de a lehetőségekhez mérten történtek fejlesztések itthon is” – mesélte megkeresésünkre Nagy Évi, aki két asztalifoci-vb-címmel rendelkezik. Ennek megfelelően több gyakorlásra specializálódott hely nyílt itthon, de hamar bezártak, mert még nem elég nagy a profi csocsósok köre.
Ellenben Évi rávilágított arra, hogy Kispesten végre egy stabilnak tűnő hely nyílt a csocsósok számára, ami segít abban, hogy a versenyek végeztével magas színvonalon folytatódhasson a játék. „Jelenleg Budapesten találni néhány helyen versenyasztal, amin van lehetőség játszani, de a legtöbb játékos a kőbányai Snooker Terminálban gyakorol.”
A bajnokságokon egyáltalán nincs hiány résztvevőből. „A versenyhelyszínek kiválasztása csakugyan kihívást jelentenek, merthogy az országos megmérettetéseken több mint 100 játékos szokott részt venni” – vallotta Évi.
Korszakok – a mélyponttól a rekordokig
Bő tíz évvel ezelőtt azonban a versenyzők száma ennek a fele volt az országosokon. Beszédes adat, ami újból alátámasztja, hogy milyen magasságokba jutott rövid időn belül, magához képest, a labdarúgás asztali változata. Egyúttal pedig a nehezebb időkre utal.
Meglepő módon a magyar versenyélet már a ’90-es években jelen volt; a sport hazai históriás könyve négy fejezetre tagolható.
1990-2000-es évek eleje. „Minden a ’90-es években és az ezredforduló elején kezdődött – mesélte megkeresésünkre a többszörös országos- és világbajnok Tari Balázs. „A FAS (egy olasz csocsó-, léghoki- és pingpongasztalok gyártásával foglalkozó cég – a szerk.) asztalain zajlottak a meccsek itthon, és nem igazán ismertünk olyan lövéseket, mint a snake vagy a pin.”
Garlando – minden szórakozóhely lelke
2000-es évek eleje-2006. Később nemcsak az asztalok, hanem a játékelemek evolúciója is megindult Magyarországon; az új versenyasztal – a ugyancsak olasz – Garlando lett. „Ennek az időszaknak a második ütemében, 2004 környékén csöppentem bele a csocsós versenyéletbe – folytatta Tari. – Ez időben már használatosabbnak bizonyult snake és a pin, kezdett háttérbe szorulni a bepassz.”
A világszövetség (ITSF) is a második periódusban alakult 2004-ben, és kezdte összefogni az asztalszervezeteket.
2005-ben és 2006-ban – tehát még ebben az érában – születtek meg a magyar csocsóversenyek rekordjai, ami a résztvevők számát illeti. „Félévente volt egy nagy verseny ez idő tájt, a nemzetközi versenyeken több mint 300 játékos szerepelt, ezt sokáig rekordként tartották számon” – állította Tari.
2006-2012. Minden sport történelmében vannak mélypontok, ennek el kellett jönnie az asztalifoci esetében egyaránt. Virágzott a hazai sportélet, mígnem a MACSOSZ átszerveződött; eltűnt a játékból a pénz, a legtöbb szponzor, illetve a Garlando. „2006 végétől egy teljesen új asztalt fejlesztettek nekünk – a Garlandóhoz hasonlóan szintén olasz – Sardi személyében – mesélte Tari. – Az új asztalt azonban nehezére esett megszokniuk a versenyzőknek. Véleményem szerint 2010 körül volt a mélypont, megesett, hogy csak 50 ember jelent meg egy országoson.”
2012-. „Egy magánszemély vásárolt tíz darab Leonhartot, így segítve a versenyeket, ami teljesen más színbe helyezte a dolgokat” – így Tari. Tulajdonképpen egy újabb korszakot segített elindítani. A Leonhart napjainkra – a német bajnokságban használt p4p-vel együtt – esélyes, hogy a világ legnépszerűbb asztalává lett.
A magyar ranglista nyolcadik helyezettje az utóhatásokra szintén kitért. „Azóta azok az országok, ahol a Garlando vagy a Roberto Sport gyártotta a játékterek 80%-át, mind Leonhartra váltottak, mivel biztosította a magas színvonalú játékot.”
Tari ekképpen tekintett vissza a negyedik éra (eddigi) sikereire. „A nemzetközi versenyeken nyílt páros kategóriában ismét közel 100 csapat nevezett, még a sima magyar bajnoki fordulókon is 200-250 ember jelentett az összlétszámot. Az utóbbi 10 évben többnyire ezen az értéken stagnált a résztvevők száma.”
Mielőtt berobbant a covid-járvány, a csocsó hivatalosan rátalált régi önmagára: „beállítottuk a 2005/06-os rekordot a nemzetközi versenyünkön 135 nyílt párossal és közel 400 indulóval összesen” – zárta a világbajnok.
Fontosak az asztalok. Minden csocsóasztalnak megvannak a maga sajátosságai – ezzel az előnyei, illetve a hátrányai is. Az ITSF által hivatalos versenyasztalai közé tartozik a Tornado (amerikai); a Garlando, a Roberto Sport (olasz); a Leonhart (német); és a Bonzini (francia). Ezek közül mindegyiknek megvan a saját világbajnoksága. Továbbá a német p4p-, valamint a cseh Rosengart-asztal szerepel még az ITSF listáján.
Követni a dartsot
Országos versenyhétvégét jószerével kéthavonta lebonyolítanak itthon, ámbár évi egyszer nemzetközi versenynek úgyszintén otthont ad Budapest. A Hungarian Leonhart Open esetében volt a leginkább érzékelhető, hogy mennyivel gyarapodott a sport mezőnye. Míg korábban évekig a Csodák Palotájának emelete zengett attól, ahogyan csocsólabdák csapódtak a kapu fém hátuljába, addig 2020-ra kinőtte a termet a HLO, és átköltözött a sokkal nagyobb Törekvés Művelődési Központba.
Alapvetően szép jövő elé néz mind a magyar, mind pedig a nemzetközi formája a csocsónak, de ha a dartshoz hasonlóan látványosabbá tennék a sportot, és show-t csinálnának belőle, azzal tovább lehetne növelni az ismertségét.
A darts egyfajta esti szórakozássá vált azok számára, akik a kilátogatnak egy-egy verseny helyszínére. A színpadi bevonulások (és az ehhez tartozó bevonulózenék), az önfeledt hangulat mind ezt a célt szolgálják; erre természetesen a közönség vevő, aki jelmezversenyekkel és énekléssel szórakoztatja magát. Ugyanúgy ünnepelt sztárrá lettek a dartsjátékosok, mint az élsportokban.
Pedig az asztalifoci önmagában mint játék sokkal több szórakozást és történést nyújt, céltáblás rokonához viszonyítva; jóllehet a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Egy másik szemszögből a csocsó nézhetetlen, hiszen egy TV-közvetítés során jelentős hátrányt jelent a játék sebessége; a néző még a tucatnyi visszajátszás ellenére sem tudja feldolgozni a dinamikus mozdulatokat, eseménysorokat. Ezt támasztotta alá a neves sportportál, a The Athletic átfogó beszámolója a csocsó-vb-ről.
Márpedig egy sport eladhatóságát egy ilyen tényező alapjaiban meghiúsítja. Ugyanakkor a helyszíni nézőközönség tekintetében annyi előny van, hogy játékos és néző egyaránt ott tartózkodhat az asztalok mellett – általában a nagyobb döntők képeznek csak kivételt.
A hőn áhított áttörés eléréséhez a csocsó merítkezhet az atlétika példájából, amelyet a Tik Tok megjelenése tett népszerűvé. Az ok egyszerű: a látványos magas-, rúd- és távolugrások, a gerelyhajítás, diszkoszvetés, valamint a futószámok (különösképpen a 100 méteres versenyszámok) pont beleillenek a néhány másodperces, eseménydús Tik Tok-videók közé. Akárcsak a csocsó; egy-egy látványos – illetve látható – lövés, trükk vagy passz rövid videóként képes lenne felhívni a nézőközönség figyelmét a sportág sokoldalúságára.
Hasonló irányba kacsingat a nemzetközi szövetség is. Farid Lounas az ITSF elnöke úgy vélte, jó húzás volt a Twitch-közvetítést előnyben részesíteni a klasszikus TV-adással szemben, és ott sugározni a nantesi vb eseményeit.
Tik Tok vagy Instagram? Instagramon maximum néhány száz like jellemző a csocsó témájú videókra, míg TikTokon a legnézettebb tartalmak több ezres, ám sokszor több tízezres megtekintéssel rendelkeznek. Ide tartoznak a magyar világranglista 139. helyezett Kasza Krisztián trükkjei is.
Szerző: Kiss Péter; Bózsik Tamás – főszerkesztő
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
forrás: ITSF, Mister Football Table, Nantes 2022, csocso.hu, Athletic Interest, The Athletic