Kiscsapatok, amelyek a hazai játékosokban bíznak
Cikksorozatunk első részét teljes egészében az Athletic Bilbaónak szenteltük, mivel talán a legjelentősebb és legismertebb hazai játékosvonal a baszk csapatnál van. A második felvonásban körbenéztünk a top öt bajnokságban, s összeszedtük, mely csapatoknak a kerete foglalja magába a legtöbb hazai futballistát. Nem meglepő módon, főként kiscsapatokat találtunk, amelyek általában vagy az anyagi helyzetük, vagy az erős és fontos hagyományok, tradíciók miatt nem igazolják sorra a külföldieket.
Ideje megismerni, melyek ezek a kiscsapatok!
Real Sociedad
A másik nagy baszk óriás közel sem egy olyan szigorú utat választott, mint ősi riválisuk, az Athletic. Ettől függetlenül mindig spanyol túlsúly jellemezte az egyletet, viszont megfordult a Sociedadnál már chilei, orosz, nigériai, litván és dán labdarúgó szintúgy. Egy ilyen felsorolás a Bilbaónál elképzelhetetlen lenne. Természetesen ennek ellenére a baszk hagyományaihoz szorosan kötődik a klub, és itt sem bizonyul eredménytelennek az identitás követése. A kilencedik meccsnaptól egészen a tizenharmadik fordulóig a La Liga második helyén tanyázott Imanol Alguacil gárdája.
Deportivo Alaves
Ki hitte volna, még egy baszk csapat, amely a baszk stílus miatt tartózkodik a külföldiek fölhalmozásától, igaz a Babazorros számára ez anyagi okokból is vonzó. Az elmúlt szezonokat különösebb kiesési gondok nélkül átvészelték, mindezt néhány eurómilliós „költekezésekkel”. Azonban most nagy gondban a Deportivo, hiszen február 5-e óta nyeretlen, és kieső helyen áll, hiába fut egészen jó szezont a spanyol csatárduó, Joselu és Lucas Pérez tizenkét góllal.
Celta Vigo
Elhagyjuk Baszkföldet; Vigóban a 2014-es évektől kezdve kifejezetten magasra ugrott a légiósok száma. Ám mostanra már az Iago Aspas, Nolito, Santi Mina, Denis Suárez és Fran Beltrán alkotta spanyol magot érdemes kiemelni. Ennek úgy néz ki, hogy meg is van a gyümölcse, fokozatosan eltávolodtak az Égszínkékek az utolsó három helytől.
Rennes
Történelmet írva, először jutott be a Bajnok Ligája-főtáblájára ősszel a Stade Rennais, ami egy hosszas projekt eredménye. Egyrészt ez, az azóta már menesztett, Julien Stephan vezetőedző, illetve a méltán nevezetes utánpótlásuk eredménye. Érthető, hogy erre támaszkodnak, elvégre ha Tiémoué Bakayoko, Mikaël Silvestre, Ousmane Dembélé és Eduardo Camavinga is innen érkezett, akkor valamit nagyon jól csinálnak.
Jelenleg a keretből 7 játékos saját nevelésű.
„Folyamatosan nyíltnak kell lennünk az akadémia felé, folyamatosan ápolnunk kell a tehetségeinket, ezzel lehetővé téve, hogy a legjobbak topklubokba szerződhessenek, a többiek pedig a felnőtt csapatban maradjanak, hogy fennmaradjon a rendszer a későbbiekre is.” – vallja Mikkael Silvestre, a klub játékospolitikájáról, aki 2015 és 2016 között töltötte be a sportigazgatói szerepet a klubnál.
Benevento
Hivatalosan, a Transfermarkt szerint, a harminc játékos tagja a felnőtt keretnek, belőlük tízen nem olasz nemzetiségűek. Ez a listánkon szereplő többi alakulathoz képest sok idegenlégiós, de a Serie A-n belül igenis magasnak mondható a honi játékosok aránya. (Még a kiscsapatok esetéhez képest is).
A csapat olaszos vonásait csak erősíti, hogy a csatár, Roberto Insigne és a vezetőedző, Filippo Inzaghi testvére is a Serie A nagy alakjai közé tartozik. Simone Inzaghi a Lazio-, Lorenzo Insigne pedig Napoli ikonja.
Freiburg
Öt éve a Bundesligában, tíz éve Chritian Streich irányításával. Ha állandóságot keresünk a német bajnokságban, akkor hamar rábukkanunk az SC Freiburgra. Streich a kezdetektől a német játékosokra épített, éveken keresztül tíz körül volt a külföldiek száma. Ez az egyensúly eredményezi azt is, hogy a Freiburgot mind a tavalyi kiírásban, mind az ideiben sem könnyű megverni, ráadásul egyre több Freiburg-játékosra figyelnek fel más klubok.
Burnley
A Burnleynél egyértelműen nem is jöhetne szóba más, mint a brit játékosok. Ez egyrészt abból a szempontból is lényeges, hogy a régimódi brit futballt nem igazán szokás más vérmérsékletű játékosokkal játszani, mint britekkel és írekkel. Másrészt egy kis angol klubhoz tényleg e felfogás illik, pláne Shean Dyche-hoz. Minden bizonnyal megbocsájtjuk nekik, hogy van holland, valamint cseh spílerük, de Chris Wood és Jóhann Berg Gudmundsson minden bizonnyal szintén jól elboldogulnak nem kevés angol meccsel a lábukban.
Sheffield United
Viszont Sheffieldben csupán három olyan kerettag van, aki nem ír és nem is brit. Chris Wilder személyében pedig egy sokat megélt angol mester ülne a padon, ha nem menesztették volna az amúgy is jócskán süllyedő hajóról. Tény, a Bramall Lane gyepét körülbelül egyáltalán nem taposta külföldi, és ez a Championshipben sem fog változni. Szomorú ezt leírni, mert kellenek az (angol) régimódi kiscsapatok.
West Bromwich Albion
Egy klub, amelynek történelmét a kezdetektől fogva átszövik a nagy bedobások, a fejes gólok, illetve a kőkemény, küzdelmes védekezés. Bár erre szezonra megnövekedett a külhoniak száma, többek közt Mbaye Diagne, Branislav Ivanovic és Okay Yokuslu érkezésével, két évvel ezelőtt csak 6 olyan játékost találtunk a csapatban, aki nem brit vagy ír.
Fontosak ezek a kiscsapatok, mert egyre inkább eltűnőfélben van e játékospolitika.
Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
Kiemelt kép: Denis Doyle/Getty Images; Catherine Steenkeste/Getty Images; Jon Super/Pool/AFP/Getty Images; Harry Langer/DeFodi Images/Getty Images)
Forrás: Ligue 1
