Freiburg: Streich kis híján elhozta a BL-t Freiburgba – 2. rész
Felkavarta a Bundeliga állóvizét az SC Freiburg, amely sikerekben gazdag évet produkált. 2013 után ismét az El-főtáblára került, Német Kupa-döntőzött, pénzügyi nehézségek nélkül új arénába költözött és ismét sztárjátékos(oka)t adott a topfutballnak, közben megerősítve a saját játékospolitikáját. Taktikai szempontból vesszük szemügyre, hogy milyen volt 2021-22 a Fekete-erdőben.
Streich – az alkalmazkodás nagymestere
Bár a Bundesliga jelenlegi legrégebben kinevezett szakvezetője évekig kizárólag a hagyományos – dupla védelmi vonalat jelentő – 4-4-2-t forszírozta, a 2016-os ausztriai edzőtábortól kezdve már a három védős rendszerrel is szerepeltette a játékosait Christian Streich. Ezen módosítás makulátlanul illusztrálja, hogy igenis képes tartani a lépést a modern labdarúgással; egyre fontosabbá válik a középpálya dominálása. Márpedig egy három belső védős formációval erre hatványozottan több lehetősége nyílik a Fekete-erdei gárdának, mint 4-4-2-ben, a több középpályás miatt.
Ha már alkalmazkodás: híres arról a Freiburg-legenda, hogy az adott ellenfélhez alkalmazkodva alakítja ki csapata meccsnapi taktikáját; sőt, egy összecsapás alatt védekezésnél 4-4-2-vel, támadásnál három védős formációval is találkozhattunk akár. Az idei szezonban megesett, hogy letámadott és dominált egyes 90 percek folyamán a piros mezes egylet, ahogyan a szervezett visszahúzódásra szintén akadt példa (lásd: a Dortmund elleni hazai Bundesliga-összecsapás, Német Kupa-döntő). Alátámasztja a fenti két állítást a Bundesliga-évadban elért 50%-os labdabirtoklási arány: a Freiburg igyekszik hozzáigazodni egy adott meccsszituációhoz.
Viszont ez nem hátráltatta abban a Freiburgot, hogy a 14. fordulóban már 25 találattal rendelkezzen, ennek oka a gyors támadásépítésben keresendő. Fontos elemei voltak a Fekete-erdei támadójátéknak a pálya szélső területei. A szélsővédők, Christian Günter és Lukas Kübler menetrendszerűen kisérték az akciókat; előbbi péládul tíz gólpasszal zárt, ami a legtöbb a Bundesliga védői közül.
Arról nem is beszélve, hogy milyen hatékonyak Streich fiai pontrúgásokból: a hálózörrenések közel 33%-át pontrúgásból érte el a Bundesliga-hatodik. Ilyenkor általában a hosszúra érkezett a labda Nico Schlotterbeck és Philipp Lienhart irányába; a sarokrúgásoknál libasorból tudatosan, egyes területekre szétszéledtek a tizenhatoson belül.
Erőcsatárát, Lucas Hölert csakugyan jól hasznosította a Freiburg az ilyen szituációkban; rossz eredménynél pedig biztos támpontot jelentett, kiemelkedő fizikumával le tudta foglalni az ellenfél belső védőit. Sőt, eképpen saját magának is kibirkózott helyzetek (és gólokat), az Union Berlin elleni szépítő találata jól mutatta mindezt.
Döcögős zárás
Összességében azt a nagy lehetőséget nehezen viselte a Freiburg az utolsó fordulókban, hogy a Bajnokok Ligája a tét, amely egészen a 32. fordulóig BL-helyezést érő lépcsőfokon tanyázott. Ettől függetlenül az a bizalom, amit Streich megkapott a vezetőségtól korábban, az ugyanúgy visszaköszönt a gyepen. Hiába volt tapasztalható egy kis megingás, kitartott azon játékosok mellett, akik lehetővé tették a BL eshetőségét. Míg az ősszel előszeretettel rotálta fiait a szakvezető – elég csak Sallai Roland hullámzó játékperceire gondolni -, addig az utolsó fordulókra már csak a formációváltások eredményeztek egy-két variálást a kezdő tekintetében.
Véghajrá ide vagy oda, mondhatni, hogy okosan taktikázott a szezonhajrát illetően Streich. Az utolsó fordulóban a Leverkusen ellen kivárásra játszottak Sallaiék, hasonlóan történt a Német Kupa fináléjának alakulása. A két centeres játékkal (Höler és Sallai) kellemetlen ellenfélnek bizonyultak a freiburgiak az Olympiastadionban; Hölerék a passzsávok lezárásával a szélekre kényszerítették a Lipcsét, ahol egy-egy piros mezes belső középpályás a szárnyvédőkhöz közel helyezkedve rendszerint megakadályozta a létszámhátrány kialakulását.
Egészen a 76. percig csak gyötrődtek Gulácsiék, ám akkor jött az egyenlítés, és végül a győzelem szétlövésekkel. Jóllehet még ennek fényében is erőn felül teljesített a Freiburg, és az ő akarata érvényesült.
Schlotterbeck – egy újabb távozó, busás összegért
Továbbá erős alapot jelentett a kiemelkedő teljesítménynek a védelem: egészen a 27. játéknapig a számok nyelvén is igaznak bizonyult a tény, miszerint a Freiburg rendelkezik a legjobb védelemmel a német első osztályban, hisz addig csak 29 alkalommal kapitulált.
Nico Schlotterbeck a védelem vezérévé, egyúttal pedig az év felfedezettjévé lett a mögöttünk hagyott kiírásban. A 22 éves belső hátvéd posztja igazi modern kori játékosa. A játékba való belépései és meglódulásai a középpálya felé dinamikát visznek csapata akcióiba; mezőnyfölényt alakítva ki ezzel a pálya centrumában, ahol lényegében egy plusz passzlehetőséget teremt a labdabiztos középhátvéd; azonban játékintelligenciája a rendszeres hosszú labdáiban szintén megmutatkozik.
Nem egyszer hatott rosszul egy labdarúgó pályán mutatott teljesítményére, ha már idény közben kiderült, hogy távozik. Miután az Union 4-1-es zakót szabott a Freiburgra májusban, és Schlotterbeck több hajmeresztő hibát vétett, megjelentek olyan kritikus hangok a sajtóban, amelyek azt feltételezték: fejben már Dortmundban van. Ezen feltevéseket megcáfolta később. A német válogatott több bravúros mentést bemutatott a Leverkusen otthonában az utolsó fordulóban, majd a DFB Pokal döntőjében sem ingott meg, és tisztességesen búcszúzott.
Nagy előrelépés a Freiburgnak, hogyha rendszeresen nagy summák ellenében tudja értékesíteni játékosait; az idei meneteléssel pedig még több tapasztalatot gyűjtöttek a játékosok, nem utolsó sorban felkeltették a topklubok érdeklődését.
A fekete-fehér klub szemléletében az utánpótlás-nevelés előkelő helyet foglal el, ezáltal képesek immáron rendszeresen kinevelni a topfutballba is beférő spílereket; az értük befolyó összeg pedig segít, hogy talpon maradjon a klub. Maximilian Phillipp (20 millió eurós átigazolási összeg), Caglar Söyüncü (21), Robin Koch (13), Luca Waldschmidt (15), Baptiste Santamaria (14), valamint Nico Schlotterbeck (20) összesen 103 milliót hozott a német bajnoki hatodik konyhájára. Ha szemügyre vesszük Günterék téli-nyári átigazolási időszakait a legutóbbi öt évadból, tisztán kirajzolódik, hogy négyszer is profittal zártak.
Bár kevés figyelmet kap, a Freiburg mind a gyepen, mind pedig a színfalak mögött egy átgondolt, szakmailag jól menedzsel gépezet – ez visszaköszön az arénában, az edzőkérdésben, a taktikában, illetve a transzferekben.
Vége a második résznek.
Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
Kiemelt kép: Daniel Kopatsch/Getty Images; Roland Krivec/vi/DeFodi Images/Getty Images; Lukas Schulze/Getty Images
Forrás: Büntető, Stats 24, The Mastermindsite, Footy Stats
