A labdarúgás a koronavírus árnyékában – 1. rész
A 2020 februárjában berobbanó koronavírus-járvány és a 2022-ben kitörő ukrán-orosz háború sajnos a labdarúgás világára is erős kihatással lett, amely több, máig velünk élő következményekkel járt. Ezeknek az utóhatásoknak jártunk utána. Cikksorozatunk 1. része
Cikkünk Sportújságírói különdíjban részesült a DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázatán Az Év Diákújságírója (középiskola) kategóriában.
Egy kis múltidéző
Az 1800-as évek második felében terjedt el Európában a labdarúgás, az első komolyabb sporteseményt pedig 1896-ban, az athéni olimpia keretében bonyolították le. Így tehát a sport világa átélt két világháborút és egy világjárványt is (spanyol nátha), ami olyan következményekkel járt, mint például a bajnokságok leállása, új válogatottak létrejötte vagy éppen teljes megszűnése. Idetartoztak a volt szovjet és jugoszláv utódállamok, de akár Csehszlovákiát vagy az NSZK és az NDK válogatottját is megemlíthetjük; vagy azt a szituációt, amikor Ausztria kijutott az 1938-as vb-re, ám az Anschluss miatt egy hely szabadult fel a vb-n.
12 évig nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot, de az I. világháború veszteseit az 1920-as olimpiáról ki is zárták. Nem mellesleg Budapest emiatt esett el egy rendezési jogtól az ötkarikás játékok tekintetében.
Ám ezekre a 2000-es években már csak úgy tekintettünk, hogy mindez a múlt, és főként békében, szabadon követhettük kedvenc sportágainkat; remélve, a labdarúgás marad a régi.
Ezzel szemben egyelőre ez az évtized visszahozta az elmúlt évszázadban tapasztalható körülmények egy kis szeletét – és bízzunk abban, hogy tényleg csak egy kis szeletét.
A koronavírus-járvány
Halasztások
2020 februárjában érte el Európát a Kínából induló covid-19 járvány, amelynek egyes hírforrások szerint pont az Atalanta-Valencia Bajnokok Ligája-mérkőzés lehetett a biológiai bombája Európában. Hogy így volt-e biztosan, vélhetően sohasem tudjuk meg; viszont a három héttel rá esedékes visszavágón megtapasztalhattuk, hogy nagy a baj, hiszen már zárt kapuk mögött bonyolították le Spanyolországban az egyébként hét gólt is hozó mérkőzést. Ez volt az első komolyabb intézkedés az UEFA részéről a koronavírussal kapcsolatban.
Elsőként ugyanis pont Olaszországban és Spanyolországban robbant be igazán a később világjárványnak minősített vírus. A legelső zárt kapus találkozóra az Inter-Ludogorets Európa-liga-mérkőzésen került sor még 2020. február 27-én. Március közepére már egész Európát elérte a járvány; több bajnokságot és az összes topligát felfüggesztették, egy hét elteltével a magyar bajnokság csakugyan szünetre vonult, míg az UEFA elhalasztotta az utolsó négy BL-nyolcaddöntőt és a hátralévő Európa-liga-meccseket.
Meccshiány és nosztalgia
Mindeközben labdarúgók is elkapták a vírust. Elsőként Daniel Rugani (Juventus), Callum Hudson-Odoi (Chelsea) és Mikel Arteta, az Arsenal edzője is megbetegedett az ismert labdarúgók/edzők közül. Az utánpótlás-tornákat egy az egyben törölték, a járványügyi szabályozások pedig országos karanténokat (kijárási korlátozásokat/tilalmakat) vontak maguk után szerte a világban, és bizonytalan időre teljesen leállt az élet, illetve a sport. A játékosoknak a saját lakásukban kellett edzésmunkát végezniük és „formában” tartaniuk magukat.
Élő meccset legfeljebb Tadzsikisztánból láthattuk online streameken, azonban így lehetőség adódott korábbi klasszikus meccseket visszanézni, miközben fogalmunk sem volt arról, mikor lesz mindennek vége. Emellett ez a frusztráló szituáció az e-sport világát szintén közelebb hozta az emberekhez.
Az UEFA az Eb-pótselejtezők (köztük a Bulgária-Magyarország meccs) elhalasztása után drasztikus bejelentést tett: a nyári Európa-bajnokságot egy évvel elhalasztották 2021-re, ráadásul az olimpia sorsa is ez lett. (Legutóbb a II. világháború idején nem tudták az eredeti időpontban megtartani az ötkarikás játékokat.)
A járvány azonban gazdaságilag is veszélyt jelentett a klubokra, hiszen a csődbe menetel fenyegetett nem egy együttest. Áprilisban érkezett a hír, miszerint Franciaországban nem fejezik be a bajnokságot, ennélfogva a PSG-t hirdették bajnoknak; majd később Hollandiában és Belgiumban, valamint a magyar másodosztályban sem fejezték be a 2019/20-as idényt. A többi bajnokságban viszont bő két és fél hónap után, több szabálymódosítással ugyan, de újraindulhatott a labda.
Látszódott a fény az alagút végén, igaz, a maradandó változtatások is
Elsőként a német és a magyar liga folytatódott, csakhogy már május végén, amikor eredetileg véget kellett volna érnie az idénynek.
A csapatok végig szerda-szombat ritmusban zárták a bajnoki idényeket és a kupasorozatokat, mindezeket zárt kapuk mögött; bevezették az egészségügyi szünetet, a meccsek előtti állandó tesztelések és a három helyett öt cserelehetőség szabálya egy meccsen mind a mai napig tart sok versenysorozatban. Maradandó változásként említhető meg az is, hogy a játékosok már nem együtt, hanem egymás után sorban vonulnak ki a pályára csapatonként, és a meccs előtti kézfogások is megszűntek.
A Bajnokok Ligája negyeddöntőitől egy meccsen keresztül bonyolították le a legrangosabb európai kupasorozatot Portugáliában. Ennek okán Isztambul helyett Lisszabonban volt a BL-döntő 2020-ban, „természetesen üres lelátók elött. Ha ez nem lenne elég, a selejtezőktől számítva, majdnem 13 hónapos BL-idény jött össze abban a szezonban, mivel csak augusztus végén tudták befejezni a kiírást.
Ugyanez a lebonyolítás volt igaz az Európa-ligára is; itt kettő olyan párharc is volt, ahol egy meccsen dőlt el a továbbjutás. Amíg a nyolcaddöntők többi hat meccsén pedig oda-visszavágós rendszerben, úgy, hogy a két meccs között szűk félév telt el kis híján.
Várakozás – mikor nyílnak meg a kapuk?
Az új szezon kezdete is kitolódott egy hónappal, ami sok bonyodalommal járt. A variánsok berobbanása miatt szinte az egész évad kongó arénákban zajlott. Ez az olyan nagy szurkolótáborral jelentkező csapatok hazai bajnoki veretlenségét vette el a szezon közben, mint például a Ferencváros vagy a Liverpool. Az angol együttes hat meccsét is elbukta az Anfielden, holott éveken keresztül nem talált legyőzőre hazai pályán.
A megbetegedések a labdarúgókat is elérték; hazánkban főleg az Újpestet sújtotta a vírus, amely előbb szinte teljes ifi csapattal állt ki az MTK elleni bajnokin, majd a rá következő Diósgyőr elleni találkozón ki sem tudott állni, és zöldasztal mellett 3-0-s gólkülönbséggel bukta el azt a meccset.
Sajnos hasonlókra sok példa volt az NB II-ben is, ebből következően olyan nagymúltú presztízscsaták elmaradtak, mint a Debrecen-Békéscsaba vagy a Pécs-Kaposvár. Újabb módosításokat hoztak a szezon végére: a szurkolók a legtöbb helyen vagy orrot és szájat eltakaró maszknak a viselésével, vagy védettségi igazolvánnyal látogathatták kedvenceik meccseit; de jellemző volt a korlátozott nézőszám, főleg az Európa-bajnokságon, amelynek rendezésétől Dublin és Bilbao is elesett a járványügy miatt.
Szerencsére sikerült lebonyolítani az Eb-t és az olimpiát is – nagy siket volt ez a labdarúgás, valamint a sport számára. Bár az ötkarikás játékokon nem lehettek nézők, az Eb-n pedig védőoltás és ezzel együtt védettségi- vagy oltási igazolvány volt szükséges.
Az erőltetett menet, ami hozzájárult a játékosok kiégéséhez
Az erőltetett menetrend azonban nagyon rányomta a bélyegét a következő időszak futballjára. Összesűrűsödött naptár, rengeteg sérülés és még több következmény. Nem egy játékos hosszú időre kidőlt, és ugyan nem fogjuk megtudni, hogy a sűrű versenynaptár állt-e a háttérben, de több spílernél jelentkeztek különböző szívproblémák. Talán a legsúlyosabb Christian Eriksen szívleállása volt a dán-finn Eb-meccsen, illetve Sergio Agüero csakugyan szívpanaszokkal küzdött. Utóbbi esetben az argentinnak 33 évesen fel kellett hagyni a profi futballal.
Voltak azonban olyan labdarúgók, akiknél például elhúzódott a koronavírus-fertőzés; Alphonso Daviesnél (Bayern München) vagy Szlobodan Szimovicsnál (Kisvárda) post-covid tünetek jelentek meg, ami miatt rendkívül sokáig pályán kívülre kényszerültek. Sőt, Davies esetében kérdéses volt az is, hogy egyáltalán visszatérhet-e a futballpályára. Rengeteg sztárjátékos átesett emellett a fertőzésen, például 2020 őszén Cristiano Ronaldo, de szerencsére komolyabb következményekkel nem járt.
Alkalmazkodás
Mostanra a labdarúgás – legalábbis valamennyire – alkalmazkodott a járványhoz; noha 2021-22 telén még Németországban egy rövid időre bezártak megint a stadionok nézőterei, Angliában pedig számtalan meccset kellett elhalasztani, amely gyakorlatilag tönkrevágta a Boxing Day-t is.
A 2021-22-es a szezontól kezdve pedig az UEFA eltörölte az idegenben lőtt gólok szabályát. Az elmúlt két évadban rengeteg meccset kellett semleges pályán rendezni (Budapesten vívta a Liverpool és a Manchester City is a BL-párharcát), így ez a szabály mintha tényleg kezdte volna értelmét veszteni a vírus berobbanása óta.
Véleményünk szerint egy szabálymódosítás tényleg jól jött ez idő alatt, mégpedig az öt csere lehetősége. Több fiatal, több játékos kaphat lehetőséget egy meccsen, ráadásul a túlterheltség elkerülése miatt is több variációs lehetősége nyílik egy edzőnek. Borzasztó volt ugyan a két és fél hónap élő labdarúgás nélkül, viszont lehetőségünk volt kicsit nosztalgiázni.
Ezeket még feltétlen a pozitívabb következmények közé sorolnánk.
Szerző: Tarr Ákos, a Footballhun TV szerkesztője
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
Kiemelt kép: M. Donato/FC Bayern/Getty Images; Peter Powell/Pool /Getty Images
