Felidézve: 1956 hatása a magyar labdarúgásra
Az 1956. október 23-i forradalom 67. évfordulójának alkalmából megvizsgáltuk, hogy miképp hatott a magyar labdarúgásra a szabadságharc. Avagy mi lett a sorsa az NB I-nek október 23-a után és hogyan változott meg a magyar válogatott élete? Footballhun TV-tartalom
Csonka bajnokság, magas nézőszámok
Az 1956-os szezon 12 csapattal indult el a magyar élvonalban. A jelenleg futó idényhez hasonlóan akkor is az elsőosztályban indult a Ferencváros (Bp. Kinizsi), az MTK (Vörös Lobogó) és az Újpest (Bp. Dózsa). Rajtuk kívül még a Honvéd, a Pécs, a Dorog, a Csepel, a Tatabánya, a Vasas, a Szombathely, a Szeged és a Salgótarján csapata alkotta a mezőnyt.
A címvédő a Honvéd, míg a 2 feljutó a Tatabánya és a Szegedi Haladás csapatai voltak. 1955 végén 4 csapat búcsúzott az akkor még 16 csapatos NB I-től, így a Diósgyőr, a Győri Vasas, a Szolnok és a már megszűnt Vasas Izzo intett búcsút az élvonalnak.
Az 1956 márciusában elstartoló idényben bizony jó nézőszámokat hozott, a Dózsa-Honvéd meccset például 90.000 néző látta a helyszínen. A bajnokság az október 21-i forduló után úgy állt, hogy a kispestiek vezették a tabellát 21 lejátszott meccs után, a 3. helyezett MTK viszont 3 meccsel kevesebbet játszott. A klubok október közepére lekötötték a felkészülési túráikat, illetve meglettek az időpontok az elmaradt meccsek pótlására, ezek a meccsek november elején kezdődtek volna. (A 12 csapatból mindössze 4 játszotta le mind a 22 bajnoki mérkőzését.) Az október 23-i események után az elmaradt mérkőzéseket soha nem pótolták be, így a bajnokság tulajdonképpen félbeszakadt. Bajnokot nem hirdettek ebben az évben, kieső és feljutó sem volt.
Legközelebb 1957 tavaszán rendeztek egy 11 fordulóból álló bajnokságot, ahol a Budapest Honvéd (címvédőként első helyen végzett a félbeszakított bajnokságban) elveszítette kulcsjátékosait és csak az utolsó előtti helyen végzett az új idényben. Kiesőt azonban ekkor sem hirdettek, így bennmaradtak a kispestiek az első osztályban. 1957 őszén elindult az új idény és bevezetésre került a jelenleg is alkalmazott őszi-tavaszi rendszer a bajnokságban.
Puskásék hírhedt dél-amerikai túrája
A kispestiek külföldi túrára indultak Nyugat-Európába novemberben, ám több játékosa a magyarországi történések miatt nem tért haza. A Bilbao csapatával vívott BEK-párharcot a Puskás Ferenc nevével fémjelzett magyar bajnoki címvédő, ám 6-5-ös összesítéssel búcsúzott a spanyol gárdával szemben. A visszavágót nem lehetett Magyarországon megrendezni, így végül Brüsszelben volt a Honvédnak pályaválasztási joga a bilbaói odavágó után. Itt kapták az ajánlatot Guttman Béla tanítványai, hogy menjenek el Dél-Amerikába egy 10 meccses tornára, amit végül el is fogadtak a kispestiek, így 1957 elején Dél-Amerikába készült túrára a Honvéd, ám ezt az MLSZ hivatalosan nem engedélyezte.
Puskásék ennek ellenére elutaztak, így a Magyar Labdarúgó Szövetség a FIFA-hoz fordult, akik eltiltották a játékosokat. Az Aranycsapat tagjai közül Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Grosics Gyula nem tértek haza. Puskásra is másfél évnyi eltiltás várt, mindezt a tornán való részvétel miatt. 1957 nyarán végül Grosics hazatért Magyarországra és féléves eltiltást kapott kémkedés és hazaárulás vádjával. Puskás 1958-ban aláírt a Real Madridhoz, Kocsis Sándor a Barcelonához, Czibor Zoltán pedig még ‘56-ban az AS Romához, majd Czibor csapattársa lett a Barcánál, mielőtt további spanyol csapatokat erősített volna. Mindez végül a legendás Aranycsapat teljes széthullásához vezetett.
1957-ben a FIFA összesen 198 magyar emigráns futballista eltiltását hajtotta végre
A szétesett nemzeti tizenegy sorsa
Október végére barátságos mérkőzést kötöttek le a Népstadionban Magyarország és Svédország válogatottja között, ám a forradalom miatt nem rendezték meg azt a mérkőzést, noha a 2 csapat összeállítása már jóval a meccs előtti napokban hivatalossá vált.
1957 júniusában, az oslói vb-selejtezőn játszott ismét mérkőzést a magyar válogatott, ahol 2-1-re kikapott a norvégoktól. Ősszel Grosics visszatérhetett a kapuba, ám Puskás, Kocsis és Czibor többet nem húzhatták magukra a címeres mezt. Puskás egyébként 1981-ben tért haza Magyarországra, és hosszú ideig tilos volt a médiában említést tenni róla.
A magyar U18-as válogatott barátságos tornákon elért eredményekkel bizonyította, hogy jó utánpótlása van a nemzeti tizenegynek. Az angolok elleni 4-2-es győzelem után Londonba kaptak meghívást Hoffer József tanítványai, akik ott értesültek a forradalom kitöréséről, így a keretből 3 kivétellel senki sem tért haza Magyarországra, és külföldi klubokban építettek karriert.
Ennek ellenére a 2 évvel későbbi vébén 10. lett a magyar felnőtt válogatott, de tegyük hozzá, hogy kis híján címvédőként utaztunk arra a tornára. Ami az Európa-bajnokságot illeti, 1956-ban még nem rendezték meg a sorozatot, 1960-ban debütált az UEFA kontinenstornája még csak 4 csapattal.
Figyelemre méltó, hogy a magyar válogatott 1964-ben bronzérmet szerzett az Eb-n, mindösszesen 7 évvel az október 23-i történések után.
Olimpia az ’56-os események árnyékában
Eb ugyan nem, de olimpia volt 1956-ban, és mivel ezúttal ősszel és december elején rendezték a “nyári” olimpiát a helyszín miatt, sportolóink már a forradalom tudatában utaztak ki Ausztráliába. A magyar válogatott a labdarúgótornán nem vett részt, de a vízilabdások a “melbourne-i vérfürdőben” 4-0-s győzelmet arattak a szovjet válogatottal szemben, és aranyérmet szereztek. Magyarország 9 aranyéremmel zárt a játékokon, azok után, hogy 4 évvel azt megelőzően produkálta legjobb szereplését az olimpiák történetében.
Szerző: Tarr Ákos, a Footballhun TV szerkesztője
Kiemelt kép: magyarfutball.hu
Olvass további focis cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!