Rangers 1-0 Celtic: nézők nélkül is lehet kemény Old Firm!

Foci Java

Miután a Rangers nagy nehezen visszaverekedte magát a Celtic mellé, Steven Gerrard érkezésével kezdtek ismét izgalmassá váltak a Rangers-Celtic-derbik. De az Old Firm régi bája – legfőképp a csonttöréses belépők és a balhék – kezdett eltűnni, elveszni az utóbbi időkben. Ám szombaton nézők nélkül is nagy dara volt, egy Old Firmhez méltó, kemény, brusztolós meccset rendeztek az Ibroxban – igaz, a jó hangulat nagyon hiányzott. Átfogó cikk a skót klasszikusról, egyben a Rangersről és a Celticről.

Glen Kamara és Ryan Christie csatája (fotó: The Telegraph)

Always Remembered

Ahogyan azt az Arena 4, a magyarországi közvetítő is megírta, a mérkőzés gyászszünettel kezdődött: 50 éve történt az Old Firm-ök legsötétebb eseménye. A Rangers-szurkolók már indultak haza, amikor gólt lőttek a Kékek, a drukkerek visszafordultak, s egymást taposták össze. Hatvanhatan vesztették életüket.

fotó: rangers.co.uk

Kék sarok: Rangers; zöld sarok Celtic

A táblázatot első helyén álló Rangers a 2011-es csőd utáni legjobb szezonját produkálja az idén. Steven Gerrard személyében egyben hatalmas tapasztalat, egyben pedig tapasztalatlanság is érkezett az Ibrox Stadiumba. Ámbátor beérni látszik az ő kinevezése. Mindenképp fontos pont, hogy Gerrard – részben angliai kapcsolataira és tapasztalatára építve – a skót magot elkezdte fölváltani a Premier League-ből érkező játékosokkal, mára ők alkotják a gárda gerincét. Jelenleg egy parádés őszt produkálva 16 ponttal vezettek a meccset megelőzően a zöld-fehérek előtt, így a szombati rangadón nem is nekik kellett kockáztatniuk. Szervezetten, harcosan várni kell a kínálkozó esélyt – nagyjából ezt láthattuk a Rangerstől a rangadón.

Gerrard közel van edzői karrierje első trófeájához (fotó: Getty Images)

Neil Lennon-nak és fiainak kötelezően kellett valamit mutatnia, hisz konkrétan az utolsó fűszálak egyike volt ez a bizonyos Old Firm, amibe kapaszkodhatott még a Celtic. Szégyenszemre az Európa-ligában is csupán 4. lett Lennon legénysége, egy győzelemmel. Pedig a rutinos skótok mellett megannyi minőségi külföldi játékost tudhat magáénak a klub. Diego Laxalt, Shane Duffy, Mohamed Elyounussi stb. Ki tudja, talán éppen ez a baj. Sorozatban kilencszer diadalmaskodott a Premiershipben, ám most nagyon kilátástalan a helyzetben a Hoops – tökéletesen illusztrálja ezt az Adidas-melegítőjében a széken görnyedő északír szakvezető tekintete…

Jöjjön a négyszázhuszonkettedik!

Az előzetes elvárásoknak megfelelően a Celts kezdte nagyobb iramban a találkozót, a Sky Sports ki is rakott néhány statisztikát az első 10 percet követően. Konkrétan valamennyi adatnál 0 állt a Rangers neve mellett, de nem igazán mentek sokra a mezőnyfölénnyel a vendégek. Fölényüket nem sikerült tartós nyomássá alakítani, bár kétségkívül sok Celtic-pillanatot láttunk. Míg a kontrákból nem túlontúl veszélyes, a szezonban mért legrosszabb passzhatékonyságukkal játszó hazaiak Ryan Kent őrült, szélvészgyors sprintjeiben; Glenn Kamara keménységében; és Alfredo Morelos extra motivációjában bíztak, tudni kell, a kolumbiai az elmúlt 14 Celtic elleni párharcán gólképtelen volt. Az összkép mégis csalóka: Morelos-szék elérték eddig, amit akartak, nem ők voltak lépéskényszerben.

Negyedóra múlva tovább parázslott a mérkőzés, nézők nélkül is lejött, hogy ez az Old Firm! Hazai oldalon egyáltalán nem brillíroztak, viszont nemigen adtak esélyt az ősellenségnek, határozott belépőktől hemzsegett a Teddy Mackók játéka. Ellenben a túloldalt nagyon érezték, hogy szorul a hurok, nem kellett félteni a Lennon-egyletet sem. Egy ideig presztízsből, aztán meg a hátrány miatt adták a baráti csomagokat. Azért még mindig messze voltunk a bő tíz évvel ezelőtti parázs, brutális, gyűlölettel átitatott 90 percektől, de manapság az ilyet is értékelni kell.

Joe Aribo fejese, ami végül Callum Mcgregor öngólja lett (fotó: Reuters)

És akkor jött az az időszak, amiben megverte saját magát a Celts. Nem lépett, megragadt annál, hogy alapszinten irányítja a meccset. Nem használták ki a zöld-fehérek azt a hosszú időszakot, míg inkább nekik állt a zászló. Nos, ennek meg lett a böjtje. Nir Bitton buta szabálytalansága miatt megfogyatkozott a vendég tizenegy – ez már csak azért is érdekes, mert, ha Shane Duffy játszott volna, mellett holtbiztos, hogy nem megy el senki…
Majd először a találkozón kezdeményeztek, az ezt követő 10 percben mindenáron emberelőnyük abszolválásán dolgoztak a Kékek. Abszolválták is: egy szögletből megcsúsztatott labda Callum Mcgregor-ról került a kapuba. Az északír edző cserékkel próbálta menteni a menthetőt, mégse sokszor szisszentek fel a Rangers-fanatikusok. Eközben az Old Firm-stílus tovább dominált, megjelentek a mocskosabb alárúgások is – végre.

Még egyszer megjegyezzük, nem focizott nagyot a Gerrard-alakulat, ám tökéletes munkát végzett s győzelmével nagyon közel került a esztendős Celtic-uralom megtöréséhez. Hogy megérte-e kihagyni az Old Firm miatt a Spurs-Leeds találkát? Naná, tudniillik az Old Firm, az Old Firm!

Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő

Olvass további focis cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!

Forrás: Arena 4

Kiemelt kép: The Telegraph

Next Post

Ezt el kell olvasni! - Peter Crouch: Hogyan legyél igazi focista

Bár már kezd szép lassan visszaállni a futball csodálatos világa, a focis könyveket és olvasni valókat akkor sem lehet […]