Remek elképzelés, nehéz kivitelezés: a magyar utánpótlás-rendszer

Foci Java

„Még mindig kevesen vagyunk, akik dörömbölnének a válogatott kapujában, remélem, hogy ez a jövőben megváltozik. Több tehetségre, fiatalokra van szükségünk, akik már rólam ráncigálják le a mezt” – nyilatkozta Szalai Ádám, a Lengyelország ellen aratott 2-1-es győzelmet követően még 2021. november 15-én. A válogatott centerének igaza van: bár egyre több azoknak a magyar tehetségeknek a száma, akik az európai elit és annak környékén pallérozódnak, még nincsenek elegen.

Utánajártunk a korosztályos válogatottak teljesítményeinek, valamint a magyar utánpótlás-rendszernek, hogy tisztázzuk a képzavart.

Megjelent a DUE Tallózó 2021 decemberi számában.

utánpótlás
Remek elképzelés, nehéz kivitelezés: lesz változás? (fotó: MLSZ/TAO-Gráf; mlsz.hu; Shaun Botterill/FIFA/Getty Images)

Korosztályos válogatottak

Ha a magyar utánpótlás-válogatottakra gondolunk, akkor egyértelműen a 2009-es U20-as világbajnokság volt a legmaradandóbb emlék magyar szempontból: harmadikak lettünk Egyiptomban. Az akkori csapat magja hiába futott be sikeres, esetleg kevésbé sikeres külföldi pályafutást, többen pedig az NB I-ben váltak meghatározó játékosokká, nem valósult meg egy hosszútávú építkezés az A-válogatottnál erre a generációra.

2017-ig kellett várnunk egy újabb nagy dobásra, akkor az U17-es nemzeti tizenegyünk az Európa-bajnokságon csoportja élén végzett. 2019-ben újfent remek évet tudhatott magáénak ez a korosztály; a májusi U17-es Eb-n (megint elsőként továbbjutva a csoportból) egészen a negyeddöntőig menetelt, ott a spanyolok ütöttek ki minket. Az októberi vb-n sajnos már nem sikerült ezt megismételni, a csoportkör volt a végállomás.

Hungary v Czech Republic - FIFA U20 World Cup Round of Sixteen : News Photo
Óriási sikernek számított az U20-as nemzeti együttes szereplése Egyiptomban (fotó: Alex Livesey/FIFA/Getty Images)

Nagy érdeklődés övezte a 2021-es U21-es Európa-bajnokságot, mivel a magyar válogatott rendezőként ott volt a csoportkörben – és esett ki végül simán. Ezt a korosztályos válogatottat megannyi kritika érte, ahogyan a szövetségi edzőt, Gera Zoltánt is.

A felnőttválogatott esetében is evidens, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a legnagyobb futballnemzetekkel; ez a ’90-es évektől kezdve hatványozottan így van – az utánpótlásban csakugyan.

Bár minden generációnak megvoltak a maga tehetségei, nem akadt olyan évfolyam, amely át tudott volna ívelni egy fényes korszakot meggypiros mezben a felnőtteknél. Vajon az MLSZ új utánpótlásképzési rendszere segíthet ebben, valamint abban, hogy újfent legyen versenyképes u-válogatottunk?

Az új MLSZ-piramis (fotó: mlsz.hu)

Új képzési rendszer

2021 nyarán az MLSZ elindította az új képzési rendszerét (nemzetközi mintára alapozva), ennek lényege: „a gyermekek, játékosokaz ország bármely területéről megtalálhassák útjukat az óvodától az iskolán át, akár a legkisebb sportegyesületből indulva az akadémiai szintig” – fogalmaz a Magyar Labdarúgó Szövetség. A rendszert egy piramisban foglalta össze a szövetség, amelynek legalján az amatőr sportszervezetek találhatóak. Megyénként három-négy Körzetközpont szolgál továbblépésként a több mint 1400 amatőr csapat tehetségeinek. Harmadik szekcióként jön a 28 Tehetségközpont, innen kerülnek feljebb a legnagyobb ígéretek a piramis tetejére, méghozzá a Kiemelt Akadémiákba; itt már a profi labdarúgásra hivatottak felkészíteni a reménységeket.

Az MLSZ 2020-ban kinevezett sportigazgatója, Barczi Róbert elmondta, milyen felfogást várnak el minden egyesülettől annak érdekében, hogy az új utánpótlás-rendszer eredményes lehessen. Ez pedig nem más, mint a valódi játék, a valódi futball.Nem tudjuk elfogadni, ha egy csapat bekkel és csak rugdossa előre a labdát, mert az nem fejleszti a gyerekeket” – tette hozzá Barczi.

Ugyanakkor kevés esély van arra, hogy ez az elv megvalósuljon (magától értetődő, teljesen soha nem is fog), főként a vidéki utánpótlás-gárdáknál. Igaz, feltétlenül enyhítő körülmény, ha négy-öt faluból sikerül csak összegyűjteni tizenegy fiatalt, akik ráadásul rendszeresen több korosztályban játszanak egyszerre.

Azonban addig, amíg a Bozsik-program (utánpótlás-torna U6 és U11 közötti lányok, illetve fiúk részére) meccsein is rendszeresen hallunk az edzőktől olyan bekiabálásokat, mint az „ess el” vagy az „állj vissza védekezni”, valóban nem lesz változás; hiába a jól hangzó tervek. Arról nem is beszélve, hogy az óvodai korosztály versenyein csakugyan hallani hasonló megjegyzéseket. Ebben a korban és szinten a leglényegesebb a játék megszerettetése a gyerekekkel, nem az, hogy taktikai utasításokat hajtsanak végre; nem lenne szabad, hogy bármi más háttérbe szorítsa a labdarúgás élvezetét.

Az idősebb korosztályoknál e tekintetben pedig csak romlik a helyzet, hiszen tévesen a legtöbb szakvezető még inkább az eredményességet helyezi előtérbe. „A szövetség elképzelése remek, de rendkívül nehéz lesz kivitelzeni” – utalt a magyar korosztályos labdarúgás egyik fő problémájára Véber György, az Újpest U19-es alakulatának trénere. Tehát a mentalitás változása az amatőr korosztályos klubok esetében égetően szükséges.

Megnyílt a TAO-támogatások kérelmi felülete
A TAO-támogatások többek közt a pályák és az infrastruktúra finanszírozására szolgálnak az amatőr kluboknél (fotó: tao-palyazatok.mlsz.hu)

TAO-támogatások

Sok tévhit kering a TAO-támogatások körül, illetve megannyi kritika éri azt, miszerint nem minden esetben arra a célra fordítódik a pénz, amire kellene. Holott alapvetően a TAO-támogatások az amatőr- és utánpótlás-futball felzárkóztatására vannak; illusztrálásképpen, a 2011-12-es és a 2020-21-es idény közt a támogatások 81%-a amatőr, míg 19%-a profi sportszervezethez került.

Alapvetően az egyesületek túlnyomó többsége (57%-a) tárgyi eszközökre kapott támogatást, ez alatt értendő a sporteszközök beszerzése, pályák, öltözők felújítása. A másik nagy csoportot az utánpótlás-nevelés képezi: a program már több mint 1500 korosztályos egylet segítségére volt indulása óta, és a kezdetektől a szakemberekhez kapcsolódó költségek vannak túlsúlyban (több mint 50%).

„Vitázhatunk a TAO sikerességéről, de az EU szabályai szerint nem mehet tovább sokáig a jelenlegi finanszírozási rendszer, izgatottan várjuk, hogyan lehet csiszolni rajta, piaci alapúvá tenni – magyarázza a Testnevelési Egyetem egyik hallgatója. – A jövő kihívása lehet, hogy ebben a politikai kultúrában hol lehet az arany középút, hogyan tudja a sportirányítás segíteni, de közben teljesítményre ösztönözni a klubokat, szövetségeket.”

Összegezve: a TAO-támogatások megfelelő célú hasznosítása; a támogatás rendszerének EU-elvárásokhoz igazítása; teljesítményösztönzők alkalmazása; illetve a lelkes, képzett, fiatal szakvezetők szintúgy szükségesek lesznek ahhoz, hogy valamelyest megpróbáljon felzárkózni a magyar utánpótlás-képzés.

Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő

Olvass további focis cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!

Megjelent a DUE Tallózó decemberi számában.

Forrás: NSO , MLSZ, MLSZ 2, M4, M4 2

Next Post

Footballhun TV Heti Kibeszélő: Csercseszov kinevezése, a Spurs nyerhetett volna

Footballhun TV Heti Kibeszélő podcast legújabb adása, a focijava.hu főszerkesztőjével, Bózsik Tamással, illetve a Goal Vonal tartalomkészítőjével, Berki Dániellel.Footballhun […]