Espanyol 2-2 Barcelona: kiegyenlített barcelonai derbi
Különleges rangadókat, kuriózumnak számító meccseket hozunk el Meccsezés rovatunkban, most a barcelonai derbiről, az Espanyol-Barcelona meccsről készültünk átfogó beszámolóval. Egy a magából maximumot kihozó Espanyollal és egy főként szenvedő Barcelonával lettünk gazdagabbak. Érdemes lesz velünk tartani!
21. perc – megemlékezés
Bár talán kevesen tudják, a 21. percben minden hazai Espanyol-összecsapáson felállva tapsolnak a szurkolók, egykori csapatkapitányuk, Dani Jarque emlékére. A spanyol középhátvéd Espanyol-nevelés volt, 2009-ben hunyt el, az Espanyol edzőtáborában kapott szívinfarktust; a 21-es mezszámot viselte.
Diego López: 200!
A rutinos hálóőrnek ez volt a 200. összecsapása az Espanyol dresszében; korábban megfordult a Real Madridban, ahol José Mourinho irányítása alatt kiszorította a kezdőből Iker Casillast. Sőt, a Ferencváros 2019-20-as El-szereplése során a magyar közönség is láthatta, ugyanis pályára lépett a Ferencváros-Espanyol csoportmeccsen.
Nem mellesleg remekül védett és irányította a védelmet López a Barcelona ellen.
Egyenrangú volt a két barcelonai fél
Egyáltalán nem úgy kezdődött a barcelonai derbi, ahogyan azt az Espanyol szerette volna: már a második percben betalált a nagy rivális Pedri révén. Jordi Alba kulcsszerepet vállalt a gólban, ahogyan az Atlético Madrid ellen, úgy itt is aktívan kivette a részét a támadásokból (0-1). Ebben segítette Gavi, aki sokat húzódott befele, ezzel folyosókat nyitva a balhátvédnek.
Ennek ellenére aligha reagálhatott volna jobban bekapott találatra a hazai csapat. Az egykori Real Madrid-csatár, Raúl de Tomás lövésig is eljutott a hatodik percben; a kék-fehérek igyekeztek kihasználni a felfutó Alba és Sergino Dest mögött üresen maradó területeket. Egyébként már a hetedik percben látszott, milyen nagy súllyal bír a barcelonai derbi; Ferran Torres rúgta el a labdát sípszó után, amit nem hagytak szó nélkül a hazaiak…
Vicente Moreno fiai az előzetes kiírásokkal ellentétben leginkább 4-3-2-1-es formációba rendeződtek, tudván, milyen erős középpályával rendelkezik a Barcelona; Javier Puado esete ékes példája annak, miképp igyekezett létszámfölénybe kerülni a középpályán az Espanyol.
Puardo egyfajta visszavont szélső középpályást játszott, ezzel is fedezve a jobbhátvédet, Aleix Vidalt Albával és Gavival szemben a szélen. Talán Alba és Vidal ütközete bizonyult a legpikánsabbnak a mérkőzés folyamán. Mindketten rendre kísérték a támadásokat, a játék az ő oldalukra helyeződött át az első tizenöt minutumban.
Különösen előnyére vált a derbinek a Barcelona letámadása, amely például az első negyedóra tájékán már a kirúgásnál megkezdődött; ilyenkor Pedri egészen a felezővonaltól felfutott, hogy egy, négy a három elleni szituációt teremtsen az ellenfél kapuja előtt, ezzel máris megnövelte csapata esélyét a labdaszerzésre. Ugyanakkor a hazai együttes mellett sem mehetünk el szó nélkül e téren, rendre feltolta a védekezését az Espanyol. Ebből kifolyólag a Xavi gárdája szintén kénytelen volt pár alkalommal hosszú indításokkal operálni. Ilyenkor Adama Traoré és Ferran Torres dinamikussága kapóra jött, általában csak két-három ember tudta őket megállítani.
A félidő feléhez közeledve az összes védekezési statisztikában a Barcelona állt jobban; ez annak is volt betudható, hogy az Espanyol kockázatosabb felrúgott labdákkal játszott. Ellenfelük letámadása nem is engedte, hogy lenyugtassák Raúl de Tomásék a játékot. Az Espanyolnak pedig egyre gyorsabban kellett megjátszania az üres embert, hogy fel tudja venni a versenyt mezőnyben a gránátvörös-kékekkel. Emellett egyáltalán nem húzta magára a Barcelonát a feljutó, ami remekül működött, mivel a vezetés megszerzése után az első nagyobb vendég helyzetre a 37. percig kellett várnia a publikumnak.
Két perccel ezt követően már a „kisebbik” barcelonai gárda ért fel a kapuhoz, jól kombinálva a kispasszokat és a felíveléseket; egy ehhez hasonló magas indítás vezetett az egalizáláshoz, amely nagyon megérdemeltnek bizonyult. Ronald Araújo lépett ki Dest helyett a szélre, ám az amerikai nem vette föl csapattársa pozícióját, így mindösszesen Pedri ment ki blokkolni – mindhiába. Sergi Darder másodszor juttatta a hálóba a játékszert ebben a La Liga-kiírásban (1-1).
Ha azt mondtuk, jól reagált az Espanyol a kapitulálásra, akkor ugyanez elmondható Xavi tanítványairól, akik a szünet előtt szögezték igazán kapuja elé az Espanyolt; ezúttal Frenkie de Jong igyekezett keresztfutásokkal üres területeket teremteni.
Harcias, fordulatos végjáték – piros lapokkal
Miután fordultak a felek, érezhetően gyorsabb labdajáratásra kapcsoltak a sárga dresszesek; tudatosan többet játszottak Adama Traoré oldalán az Atlético elleni rangadóhoz képest, és ezért élt is át nehéz perceket a hazai hátvédsor. Nem egy lehetőség után sem jött össze a felszabadítás az 56. minutumban Diego Lópezéknek, Gavi köszönte szépen, és ismét vezetett a Barcelona. Igaz, nem sokáig, hiszen a VAR les miatt elvette a fiatal játékos találatát.
Azonban egy óra játék után sokkal inkább Eric García lett a főszereplő.
Guardiola egykori felfedezettje a szünetben állt be kényszerből, Auraújo sérülése miatt. Ámbár nehezen vette fel a játék ritmusát a spanyol védő. Korábban szintén voltak bizonytalanságai és rossz passzai, a 64. percben csúnyán beragadt, majd végzetesen alászaladt a labdának egy újabb hazai ívelésnél. Raúl de Tomás klasszis módon levette, és befejezte; valósággal felrobbant az RCDE Stadion (2-1).
Idővel érkezet Ousmane Dembele és Pierre-Emerick Aubameyang, akik tudniillik félelmetes duót alkottak Dortmundban; a francia egy-két alkalommal ki is tudta használni Vidal felfutásait, 26-szor ért labdába az alatt a 20 perc alatt, amíg a gyepen volt.
Vérszemett kapott a fordítástól az Espanyol, a kék-fehérek megszállottként üldözték a labdást; ha már nem volt ott a játékszer, akkor is oda-oda léptek, gondolván, hadd érezzék a törődést a Barcelona-játékosok. Csakhogy ez az önfeledt játék sem tarthatott örökké, kezdtek fáradni Vicente Moreno fiai, az utolsó negyedórára már csak a védekezésre futotta.
Bár Sergio Busquetséknek sem tetszett a helyzet, egyre több felesleges szabálytalanságot követtek el, amivel csak ment az értékes idő. Ez illusztrálandó, hogy míg az Espanyol 14 alkalommal, addig a Barcelona csupán eggyel kevesebbszer szabálytalankodott, úgy, hogy nagyrészt uralta az összecsapást.
Nico Melamed és Gerard Piqué összetűzése hatalmas feszültségről árulkodott, megmutatta, mit is jelent a barcelonai derbi. Piqué előtte felrúgott egy hazai labdarúgót, ezt nézte rossz szemmel Melamed, aki visszaadta a kölcsönkenyeret. Miután a játékvezető kiállította a két kakaskodó játékost, már a hosszabbítás felénél jártunk.
Ám ekkor jött a Barcelona állandó megmentője Luuk de Jong, aki Adama Taroré beadására robbant be középre az utolsó pillanatokban, és bólintott a kapuba; hatalmas hidegzuhany, a Barca mégiscsak megment egy pont az RCDE Stadionban (2-2)! Nem mindennapi izgalmakat és élvezetet hozott a 87. barcelonai derbi a spanyol élvonalban!
Szerző: Bózsik Tamás – főszerkesztő
Olvass további sportos cikkeket nálunk!
Kövess minket Instagramon és Facebookon!
